Hetvenkettedik vendégem Emily Green (30) New York Cityből érkezett. New York-ban született, a várostól 72 km-re, Katonah-ban nőtt fel és Santa Fében járt egyetemre. Már a nagyszülei és a szülei is New Yorkban születtek, igy tősgyökeres New Yorkernek mondható. Jópár éve költözött vissza New Yorkba, Brooklynba, és napi 14 órát dolgozott egy szakácskönyveket kiadó cégnél, mint PR-os. Ír egy blogot az európai útjáról. Szerette a Nagy Almát, de nem vágyja vissza a korábbi életét. Jelenleg Bulgáriában projekt manager egy IT cégnél. Egy referenciája van - ami nem igazán számít, mert a bátyja írta - a 2009-es regisztrációja óta, azaz én vagyok az első igazi CS élménye.

Szombat este 21.00 körül küldte a requestet, hogy jönne aznap, igent mondtam. 23.00 körül meg is érkezett. Gyorsan összebarátkoztunk. Rögtön tudtam, hogy ez egy remek couchsurfing experience lesz. Kiderült, hogy sokminden közös bennünk: többek között mindkettőnknek volt egy pasink, akik utánunk egy sztripper lánnyal jöttek össze. Muhaha. Mindketten a napokban találtuk ki, hogy arabul szeretnénk nyelvet tanulni. Én még hezitálok a spanyol és az arab között. Emily már 7 éve tanul spanyolul egyelőre kevés sikerrel. Valamint mindketten imádjuk a masszázst, és pont aznap mindketten masszázson voltunk.

Mondtam neki, hogy angolul másfél-két éve tanulok magamtól. Ettől nagyon ledöbbent. Megjegyezte, hogy gyorsabban beszélek, mint ő, és voltaképp egyszinten van az angol tudásunk. Persze ez nagyon jól esett, de a kitörő röhögésem után ő is elismerte, hogy oké, talán mégsem. Egy 7-esre értékelte az angolomat a 10-es skálán. Elmesélte, hogy ők az iskolában nem tanultak angol nyelvtant, ezért nem tud semmilyen szabályt, hogy mi miért van. Mondtam, hogy mi csak 12 évig tanulunk magyar nyelvtant. Nagyon furcsa, hogy az amerikaiakat nem tanítják angol nyelvtanra. Miért van ez? Vagy ha nem fura, akkor mi miért tanulunk magyar nyelvtant?

Most pénteken és szombaton nyelvvizsgáztam, azaz előtte nem igazán értem rá semmire, csak a tanulásra. Viszont két hete kaptam egy requestet a szokásos többi között. Néztem, hogy pontosan a vizsga előtti este érkeznének, nagyon nem jó időpont, viszont a lánynak 61 szörfertől, és 5 hosztól volt referenciája, valamint nagyon édes requestet írt: felsorolta mi bennünk a közös, az adatlapja tele van CS fotókkal, igazi kanapészörfös vér csörgedezik az ereiben, ugyanazokat a sorozatokat szereti, mint én. A lapján azt írta magáról, hogy kontroll mániás, vega, gyűjti a rossz vicceket, szereti a kínai kaját és a spinninget és imád futni a természetben. Hogyan is mondhatnék nemet?

Hetvenedik vendégem, Liz Vargas (30) Paraguayból érkezett hozzám a cseh barátjával, hetvenegyedik vendégemmel, Jakub-bal (29). Liz két éve Prágába költözött, hogy környezetvédelmi master diplomát szerezzen. Az első évben csak csehül tanult, a második évben kezdte az egyetemet cseh nyelven, jövőre fog végezni. A CS-hez pont 3 éve csatlakozott, és több, mint 100 vendéget fogadott eddig.

Jakub a környezetvédelmi minisztériumban dolgozik, zöld beruházási projekteket gründol projektmanagerként. A részlegük nem kap Európai Uniós támogatást, mindet saját forrásból valósítanak meg.

Péntek éjfél körül érkeztek meg a lakásomba, a Tömörkényi utcai megállóból rossz irányba indultak, egy magyar jointot szívó srácot kértek meg, hogy segítsen neki. A fiú felhívott, elmagyaráztam neki hogyan jutnak el hozzám, ő meg segített nekik. Megérkezésük után megmutattam a szobájukat, és kimentettem magamat a további beszélgetés alól, arra hivatkozva, hogy 07.30-kor kell kelnem, hogy időben elindulhassak a 10.00-kor kezdődő nyelvvizsgára. Aztán valahogy ottragadtunk a konyhában és éjjel 02.00-ig beszélgettünk. Miről másról, mint a couchsurfingről. Mindketten ugyanazokat az élményeket éltük meg, ugyanazokat a dolgokat utáljuk és a couchsurfing jelentése minden szinten ugyanazt jelenti mindkettőnknek. Mit ne mondjak, meg lett az összhang azonnal. Kaptam tőlük két csodaszép régi képeslapot Prágáról, és egy doboz cseh édességet. Mogyorós ostya. Eszméletlen finom volt, amit azonnal megettem. Ha valaki Prágába megy mostanság, hozhatna nekem egy-két dobozzal..

Lépten nyomom kapom az arcomba, amikor találkozok egy ismerőssel és feljön a CS témának, vagy a Facebook oldalon kommentben, hogy a couchsurfing voltaképp egy társkereső oldal. A válaszom sokrétű.

Társkereső annak, aki arra használja. Sok férfi kizárólag női vendégeket fogad, és a requestjébe is burkolt utalásokat tesz a leendő CS experience romantikus voltát beígérve. Sőt, Csonka Gábor mesélte, hogy egyszer találkozott egy lánnyal, aki Európát úgy utazta végig, hogy kizárólag helyes pasiknak írt requesteket, ez volt a célje: végig kúrni az öreg kontinenst. Egy belga közel ötvenes férfi Brüsszelben két év alatt 421 vendéget fogadott (úristen, és még azt hittem, hogy az én 70-em sok), kizárólag férfiakat, a lapján kinn van, hogy ő mindig meztelenül van a lakásban, és a couch info-ban azt irja, hogy a vendég aludhat vele a franciaágyában a hálószobában, vagy ha gondolja, alhat egyedül a vendégszobában. Nincs negatív referenciája.

A couchsurfing annyira társkereső, mint bármilyen más ismerkedős, barátkozós alkalom az életben. Van aki a munkahelyét, az egyetemét, minden kocsmai sörözést arra használja fel, hogy csajozzon/pasizzon, és van aki a CS-en is erre gyúr. 5 millió tagja van a kanapészörf hálózatnak, ötmillió különféle céllal regisztráltak az emberek.

Annyiban talán egyértelműbb a helyzet, hogyha a szörfer és a hoszt között kialakul a szikra az első este a közös sörözés alkalmával, utána mindenképp egy helyre mennek aludni, könnyebb az esélye a "one (2-3?) night stand"-nek. Miközben minden máshol nagy valószínűséggel nem menne fel a lány/fiú a másik lakására azonnal. Persze sokat felmennek, de ennek kitárgyalása nem ez a blog témája. Valamint, ha első este meg is történik a dolog, másnak a vendég még ott marad, és sokszor harmadnap is. A másik fél "kénytelen" még elviselni a vendégét, és ez idő alatt lesz alkalmuk jobban megismerni egymást. Miközben egy szórakozóhelyen felszedett nő/pasi alkalom után általában (nem minden esetben) vége van az ismerettségnek legkésőbb reggel.

A magyar pasik jók (ha adnak magukra). Gondoltam megosztom veletek is, hogy (szerintem) kik a legvonzóbb kanapészörfös magyar férfiak 2013-ban. A tavalyi poszt sikere után elkészítettem az idei év "válogatását" is. Nem néztem át 20 000 magyar CS tag adatlapját, de kb 1 500-at biztosan. Íme sorrend nélkül a hét fős lista. :-). A legszebb magyar CS lányokat itt nézhetitek meg.

Péter 22 éves egyetemi hallgató. Berlinből a Pireneusokig elkerékpározott (Párizson át) onnan pedig lesétalta az El Caminot. Referenciái szerint 9 vendéget fogadott, kettőnél ő maga volt vendég, valójában több, mint 30 vendéget fogadott és 5 alkalommal szörfölt.

Hatvankilencedik vendégem John Pahm (29) rendszergazda, videóblogger és marathoni futó Chicagoból, Egyesült Államokból érkezett hozzám 2 éjszakára. Igazából előszőr Rómába ment, azután Budapestre. Közép-Európai utazása kezdetén van, megy még Bécsbe, Krakkóba, Prágába. 2009 óta tagja a CS-nek, kb. 20-20 alkalommal fogadott vendéget és szörfölt maga is valahol. Chicagoban született és élt egész életében, a szülei vietnámiak. Hétfő este érkezett hozzám, aznapra szerveztem a palacsinta és kanapé-összeszerelő bulimat.

Szombat reggel szállította ki az IKEA a kanapét, berakták a vendégszobába és persze tudtam, hogy ezt nem én fogom összerakni.

Az volt a terv, hogy majd a hétfői vendég, John megteszi. Mindenesetre a biztosra akartam menni, ezért még az egyik barátomat is meghívtam és kitettem az eseményt a CS falra. Aki nem akar segíteni, az se baj, szurkolókat is örömmel várok. John aznap még levelet írt nekem, hogy jöjjön akkor hozzám vagy találkozzunk a kanapé-bulin. Hát mivel az egy és ugyanaz, ezért jöjjön nyugodtan hozzám :-)

John-t érkezéskor egyből a szivembe fogadtam, kedves, beszédes, segítőkész fiú. Megvolt az összhang azonnal közöttünk. Rettentő gyorsan beszélt, de élveztem a kihívást. Én is gyorsan beszélek magyarul, mire megtanulok angolul, kb az ő tempója lesz az enyém is. Áldogáltunk a térképem előtt sörrel és ciderrel a kezünkben, utazásokról beszéltünk és amerikai akcentusokról. Megtudtam, hogy Chicago és környékén van a "legtisztább" amerikai akcentus. A televíziós riporterek Chicagóba mennek retorikát tanulni, és az egyik legjobb televíziós (vagy színészi? nem emlékszem pontosan melyiket mondta) iskola is ott van. Aztán Csaba is megérkezett rettentő tettrekészen, sört nem fogadott el (palacsintát igen), és egyből nekiugrott a dobozoknak John-val együtt.