Nyolcvankettedik vendégem az olasz Vincenzo Fico. A korát nem kérdeztem, de harminc közepe lehet. Nápolyban nőtt fel, jelenleg a Comoi-tónál él, és Sájcba jár át dolgozni minden nap. Padlólapokat tesz le családi házak építkezéseinél. 25 pozitív referenciája van vendégektől.
Vincenzo egy éjszakát maradt nálam. Este ettünk sushit a Wesselényi utcában, amire Vincenzo meghívott. Itt személyesen is megtapasztalhattam a dél-olaszok slow food életfilozófiáját: mindketten 6 sushit rendeltünk, mire végeztem a hat darabbal, ő még az elsőt ette. Türelmesen ücsörögtem, míg megeszi az összeset. Én valóban gyorsan eszem, és a lassú evésnek láttam már néhány elképesztő bemutatkozását, ebben a 10 éves Réka unokahugom nagymesternő, de Vincenzo lassú evése valami lehengerlő művészi szintre emelkedett. Időnként megkérdeztem, hogy becsomagoltassuk, vagy nem bírod megenni? Erre az volt a válasz, hogy ő nápolyi, tehát lassan eszik. Itt feladtam, és nem idegesítettem tovább a siettetésemmel. Egyébként neki van igaza, nekem is így kéne ennem, valamint tengernyi időnk volt.
Átmentünk a Kőlevesbe. A srác melegszívű, vidám alkat. Egy nagyon basic angolt beszél, amit a CS révén szedett fel, így a komolyabb beszélgetés kissé nehézkes volt, de megértettük egymást. Össze-vissza csevegtünk mindenféle dologról. Elmeséltem neki a márciusi utamat, amit a mesés Nápoly és környékén töltöttem. Vincenzo egyik milánói ismerőse kérdezte tőle, hogy nem veszélyes-e Nápolyba utazni, hallotta, hogy veszélyes, és nem mer odamenni. Egy olasz férfi fél a saját országában utazni, egy magyar nő nem fél egyedül Nápolyban. Ezen egy darabig mindketten jót nevetgéltünk.
Megtudtam például, hogy 14 ember dolgozik George Clooney házában, felkészülve arra, hogy a háziúr bármikor betoppanhat. Vincenzo már jópár éve ott él, de egyszer sem látta Clooney-t. A szörferei mindig meg akarják nézni a színész házát, pedig csak egy ajtó és a kert egyik pici része látható.
Utolsó kommentek