Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

13 millió ember között egyedül

Az életem annyiban változott meg az elmúlt egy évben, hogy gyakran vagyok Londonban egy helyes brit srácnak köszönhetően. Most épp 3 hétig vagyok itt. Semmi különös. Későn kelek, elmegyek a délben kezdődő bikram jóga órára, hazamegyek, kimosom a ruháinkat és a vizes bikram cuccokat, kitakarítom a lakást, leülök a gép elé dolgozni, aztan kora este megjön a pasim. Néha főzök. Vagy elmegyünk valahova, vagy maradunk itthon. Napközben viszont egyedül vagyok.

IMG_5396.jpg

A bikram jóga klubba csak echte angolok járnak, én vagyok az egyetlen turista. Nyáron még vehettem 35 fontért korlátlan 30 napos bérletet, második alkalommal már a sima bérlet árak vonatkoztak rám is. Korlátlan alkalom 30 napig 150 Font (uhh), én egy 10 alkalmas bérletet választottam 92 Fontért. Szombaton kiszurkoltam az árát, lejógáztam egy alkalmat, majd hazamentem, és otthon leülve ismét átnéztem az opciókat. Találtam egy olcsóbb és korlátlan alkalmú off-peak bérletet, ami csak 77 Font. Ezt nem ajánlotta fel a recepciós lány. (Csak reggeltől délig tartó órákra vonatkozik, és hetente háromszor egy délutáni foglalkozás). Délután visszamentem, hogy visszacseréljem a bérletemet erre, hiszen egyébként is a déli órákra járok, és legalább mehetek, amennyit akarok. A menedzser volt ott, elmondtam a problémámat és szó nélkül átírta a bérletemet és visszaadott 15 fontot. Budapesten ez lehet, hogy nem így lenne. Tetszik ez az azonnali kérdés nélküli korrektség.

Az öltözőben nincs az a családias hangulat, mint ami a budapesti stúdióban van, ahova szintén járok. Senki nem szól egymáshoz, el se köszönnek a lányok távozóban. Valamelyik óra előtt a recepción álldogálva a tanár rámutatott a mellettem álló kisfiúra és büszkén újságolta, hogy milyen cool, hogy ő is ide jár, pedig csak 11 éves. Annyit reagáltam, hogy otthon ez nem megengedett, 18 év a korhatár. Kérdezte, hogy hol van az otthon. Aztán az órán az egyik ászanánál törülközőt használtam könnyítésképp a kitartáshoz. Odajött és mondta a mikrofonba, hogy dobjam le a törülközőt, mert nem megengedett. Talán ez Budapesten elmegy, de itt nem. Revenge. Csak könnyed ügyfél mosolygás jött ki belőlem válaszul, na meg nem akartam visszaszólni a teremben még jógázó 40 angol előtt.

35 Tovább »

Londonságok újra

Tavaly összeszedtem pár élményemet Londonról. Azóta eltelt majdnem egy év.

  • Az angoloknak van egy sajátságos öltözködési és frizura stílusok, külön lehet őket választani az utcán. Ki angol, ki a turista, ki a (friss) bevándorló...
  • 30 foktól úgy sírnak, mintha 48 fok lenne. Teljes elképedéssel veszik tudomásul, hogy én nem szenvedek tőle. Mikor megjegyzem, hogy ez egy átlag nyári hőmérséklet az én városomban, akkor tisztelettel vegyes rettenettel néznek rám.
  • A reptérről a városba menet a National Express busz karambolozott egy fekete taxival, pont ahol én ültem. Már csak az lett volna nagyobb giccs, ha duble deckeren ülök, és úgy ütközünk egy black cab-bel. Egyébként senkinek nem lett semmi baja, a taxisnak behorpadt a sarka és az ajtaja. A buszról lejött egy kis festék.

Photo1 (98).jpg

  • A metróban épp leültem egy üres székre, és a mellettem lévő ülésen egy injekciós tűt találtam. Ránéztem, de ugyanabban a pillanatban egy idős angol úr lehuppant az ülésre, rá a tűre. Szóltam neki, hogy álljon fel, azt hitte, hogy csak foglalom a helyet. Elővettem egy zsebkendőt, felvettem az injekciós tűt, felraktam a párkányra. Az angol úr passzív rezisztenciával végignézte, megköszönte, visszaült a helyére és beletemetkezett az újságba. Én egy ilyen esetben biztos kiborultam volna. :-) Mármint ha én ülök bele a tűbe.

0 Tovább »

Angol lisztből magyar palacsinta

Negyedik hosztom a finn Pietari (31) volt. A 26 évesen banki munkával megkeresett vagyonát befekteti részvényekbe és az ebből nyert haszonból él. Elég kényelmes "állása" és élete van. Egy szép két szobás lakásban lakik Farringdonban, Londonban. Két éve tagja a CS-nek, 64 pozitív referenciája van, 53 surfertől és 1 hosttól.

Pietari D barátja, nem küldtünk neki requestet, csak felhívtuk telefonon, hogy fogadjon minket. A londoni tartózkodásom utolsó két éjszakájára kellett szállás. Útközben cidereket és palacsinta alapanyagokat vettünk. Megérkezésem után azonnal hozzáláttam a tészta kikeverésének, utána megsütöttem a palacsintákat. Sajtos mangós és lekváros palacsintákat készítettem. Pietari és a barátnője maguknak csirkét és rizst készítettek, de ettek a palacsintámból is. Otthon sokkal finomabbat tudok sütni, biztos az angol liszttel volt a baj, amit vettünk.

picture (1).jpeg

7 Tovább »

Szilveszter Londonban

Izgatottan vártam az év utolsó estéjét, mivel ha van alkalmam külföldön tölteni a szilvesztert, az mindig ad egy plusz várakozásokkal teli élményt az egyébként 25 felett már sokak által gyakran unt kötelezően szórakozással eltöltendő estéhez. Pietarihoz, egy kanapészörfös finn sráchoz mentünk el, aki egy kisebbfajta összejövetelt szervezett a lakásában. A barátnője Qiujie 29 éves közgazdász hongkongi lány, aki kb. fél éve él Londonban, ők is a CS-en keresztül ismerkedtek meg. Korábban otthon a Morgan Stanley-nél dolgozott elemzőként, áprilisban kezd el dolgozni ismét egy másik banknál ugyanebben a pozícióban Londonban. Ezekben a napokban egy Barcelonából érkező 38 éves surfert lányt hostolnak. A spanyol lány vidám, beszédes, hangos és érdeklődő, kicsit olyan volt a viselkedése, mint egy ragadozó tigris, aki épp vadászni indul. Tetszett a nyitottsága, amellett, hogy egy kicsit túl "sok" volt nekem.

Ciderekkel megrakodva érkeztük 21.00-kor Farringdon-ba. Az ajtót Pietari barátnője nyitotta ki azzal, hogy a házigazda beteg, ettek valamit előző nap, a gyomorrontástól az ágyat nyomja szegényke. Két órát maradtunk, megittuk az összes cidert négyesben és elindultunk a London Eye tűzijátékot nézni. Sajnos a rossz oldalra álltunk, aminek következtében egy perc után olyan erős füst borította be az óriáskereket, hogy gyakorlatilag semmit nem lehetett látni a tűzijátékból. Készítettünk egy videót.

1 Tovább »

Londonságok

A karácsony három napja alatt gyakorlatilag csak anyám diós bejglién és málnás piskótáján éltem, elvétve némi hallal és rizzsel. Tudom, hogy nem attól hízok, amit Karácsony és Szilveszter között eszem, hanem amit Szilveszter és Karácsony között, ennek ellenére mégis eldöntöttem, hogy a 10 napos londoni út alatt kizárólag egészséges, de mindenképp kevésbé derékbőség növesztő ételeket fogok enni.

A napom úgy indult, hogy a taxitársaság telefonjára ébredtem, hogy legyek szíves az autóhoz fáradni, ami már 11 perce vár rám a ház előtt. 15 perces rekord gyorsasággal elkészültem és 04.15-re sikerült kiérni a 06.00-kor induló géphez. A családomtól egy jó kis 4 kerekes gurulós fedélzeti bőröndöt kaptam karácsonyra, ami nagyobb annál, hogy ingyenesen lehessen felvinni a Wizzair gépére, de ahhoz pont jó méret, hogy beleférjen a 2750 Ft/út keretbe. Sőt, még a megengedett 10 kg-os határt is átléptem 4.5 kg-mal, de nem mérte le a kutya se (leszámítva engem).

620974_4989281970851_555373147_o.jpgAz Easybus bevitt a Victoriára, a sarki Starbucksban várt a pasim, hazamentünk és azonnal ledőltem aludni a kimerültségtől. A repülőn nem tudtam aludni, mert végig arra koncentráltam, hogy ne hányjam le az előttem levő ülést. Két óra alvás után módfelett betegen ébredtem fel, ami egyben azt jelentette, hogy le kellett mondanom mindkét edinburg-i hostomat. Az egyik srác ráadásul magyar lett volna, a másik originál skót. Nagyon szomorú voltam emiatt, mert izgatottan vártam a skóciai utamat, de influenzásan nem kellemes egy 9 órás buszútnak nekivágni. Készültem anyám diósbejgliével, parenyica sajtokkal, mézzel, mint welcome gift. Ezeket mind megkapta a barátom, és egy bejglit a Tower Bridge közelében ücsörgő homeless evett meg.

Délután vásároltunk ruhákat a nagy leárazások örömére (boxing day). Vettem még pár könyvet is, és persze megfázás elleni gyógyszereket és vitaminokat. Megnéztük a St. Paul's Cathedralt is. Éppen esti imát tartottak benn, aminek következtében csak a hátsó felében lehettünk, előnye annyi, hogy megspóroltunk a kötelező 15 fontos belépőt.

79 Tovább »
«
123

couchsurfing

blogavatar

A világ minden pontjáról fogadok utazókat és adok nekik szállást a kanapémon, és én is a couchsurfing.org-ot használom szálláskeresésre a saját utazásaimkor. A CS tapasztalataimat igyekszem megosztani a blogon. A CouchSurfing International Inc. és a blog között nincsen semmilyen intézményes kapcsolat. A vállalat sem a blogot, sem az íróit nem szponzorálja, és semmilyen anyagi juttatásban nem részesíti. I receive travelers from around the world and I provide them with accommodation on my couch. I also plan on using couchsurfing to find accommodation on my own travels. On this blog I write about my couchsurfing experience. There is no institutional relationship between CouchSurfing International Inc. and this blog. The company does not sponsor or pay any compensation to this blog and its authors.

Hirdetés

Facebook

Utolsó kommentek

Itt támogathatsz