Egy holland srác szervezett egy háromnapos vacsora maratont. Minden este más a helyszín és a séf. A költségeket pedig szétdobjuk egymás között.

Csatlakoztam az első estéhez, amire az volt kiírva, hogy megtelt, de várólistára kerültem. Még másnap kaptam egy levelet, hogy valaki lemondta reggel, tehát mehetek. És megkaptam a címet. Ohh, jajj. Boráros térig 6-os villamos, onnan HÉV Csepelre, és onnan még busz, majd 10 perces gyaloglás. Életemben egyszer voltam taxival Csepelen, az akkori takarítónőmhöz mentem a lakáskulcsomért, amit elhagytam aznap este.

Nem baj, ismerd meg hazádat! Épp a hatos villamoson ültem, amikor beesett egy email Balázstól, egy kedves pesti CSertől, akit egy másik vacsorán ismertem még meg, hogy elvisz kocsival. Yay! A Boráros téren megvártam, a Mekiben ettem addig krumlit és tortát és ittam kávét. Megérkeztünk egy kertes házas vidékre. A vendéglátónk egy csendes német srác volt Kölnből. 5 éve él Magyarországon. A Lufthansanal dolgozik informatikusként. Volt még raktam kívül négy magyar, két kínai, egy holland és egy belga vendég.

Megérkezés után rögtön vissza is fordultunk, hogy elmenjünk a helyi Tescoba bevásárolni alapanyagokat a vacsorához. Én vettem 4 cidert, orchidea kaspót és edényszárítót is a saját keretemre. Ritka lehetőség az életemben Tescóban járni, egy sincs a közelemben.

CouchSurfing házibuliba menni jó dolog. Ezt állapítottam meg, miután hazaértem az első budapesti fondü partyról. A szokásos kocsmákban szervezett CS találkozóknál azért jobb, mert a megjelent 15 ember sokkal jobban odafigyel egymásra. Finom ételeket főzhetünk és ehetünk meg együtt. A vendéglátónk költségeibe beszálltunk, azaz anyagi értelemben is sokkal kifizethetőbb ilyen bulikra járni, mint nyilvános helyeken szervezett CS találkozón vacsorát és italokat rendelgetni :-)

Minden újonnan érkező vendég érdekes, mikor megérkeztem, mindenki bemutatkozott és akarta tudni hogy ki vagyok. A kérdések egymás felé tényleges kíváncsiságot takartak, és nem csak udvarias érdeklődést. Nem 2-3 perceket beszélgettünk egy emberrel, hanem sokkal többet. Volt olyan vendég is, aki végigkérdezte az összes negatív pozitív CS tapasztalataimat, majd a beszélgetés végén derült ki, hogy olvassa a blogomat. Akikkel beszélgettem, mindenki ismerte a CS blogot, amit jóleső örömmel nyugtáztam. Eszter, a házigazdánk minőségelemző egy nemzetközi vállalatnál, óriási CS tapasztalata van és egy nagyon otthonos és szép lakásban lakik. Rendszeresen szervez hasonló házibulikat.

A tegnapi találkozón részt vett Gábor is, akivel interjút készítettem nemrég. Ő volt a társaság lelke, élvezettel hallgattuk a történeteit és osztoztunk az örömén, mivel az Origón és az én interjúmnak köszönhetően azóta folyamatosan hívják különböző médiumok szerepelni. A blogja látogatottsága felpörgött, és a szervezett utazásai iránt is megnőtt az érdeklődés.

Ha nem akarsz idegeneket fogadni a lakásodban, és utazásaid során is preferálod inkább a szállodát, viszont vonzónak találod az ötletet, hogy itthon szabad estéidet külföldiekkel ismerkedj vagy ha elutazol, találkozhass helyi emberekkel, akkor a couchsurfing.org szintén neked való!

Regisztráció és az adatlapod kitöltése után állítsd a státuszodat kávézó ikonra, azaz: Not right now, but I can hang out-ra. Ha utazol keresd meg a helyi embereket, és aki szimpatikus az adatlapja alapján, írj nekik levelet, hogy a városban vagy és szívesen találkoznál vele.

Ha utazol és mégsem kívánsz célzottan embereknek hang out invitáló levelet írni, keress helyi CS meetinget, ezt megtalálod a honlap activities menüjében. Valamint itthon is szerveznek számtalan CS partyt. Lássuk hova lehet elmenni:

Kilencedik vendégem Lori Lewis, 44 éves, az Egyesült Államokban, Floridában, Orlando városában él, nonprofit macskamentő vállalkozást vezet. Korábban informatikusként dolgozott, de tönkrement a szeme, ezért szakmát váltott. Gyerekkorában állatorvos akart lenni, de mivel kiváló volt matematikából, az IT karrier felé sodródott az élete. A jelenlegi munkáját imádja, bár hiányzik neki a régi informatikusi nagyon magas fizetése. Republikánus szavazó, Barack Obamát nem kedveli.

Jelenleg egy 100 napos kelet-európai utazáson vesz részt. Az utat lelki rehabilitációként tekinti, idén tavasszal az élete egyik legfontosabb kapcsolatát zárta le. Budapestre ötödik célpontként érkezett, innen Zágrábba utazott tovább vonattal. Lori még új a Couchsurfing site-on, én voltam az első couchsurfing hostja. Eddig 32 országban járt életében.

Öt napot töltött Budapesten, ebből az utolsó három napján hostoltam őt. Az első napján részt vett egy dunai hajózási túrán és látott egy halott férfit sodródni a vízben. Hál-istennek fejjel lefelé.. A kapitány hívta is a rendőrséget. Mondtam neki, hogy a víz tetején lebegő hullák nem egy megszokott jelenség Budapesten. First experience-ként eléggé sokkoló élmény lehetett neki.

"A dead guy floated by the little boat I was on this morning touring the Danube River. At first no one realized it was a dude, but yes, it was DEAD MAN FLOATING!!!! That woke us all up." via Lori Lewis FB oldaláról.

A magyar ember meglehetősen pesszimista és nem barátságos. Nem mosolyog és nem segítőkész. Távolságtartó, különösen az idegenekkel. Egy házibuliban például csak az ismerőseivel beszélget, ha új ember érkezik nem fordul hozzá kedves és kiváncsi érdeklődéssel. Viszont ha jobban megismer valakit, és ha beengedi az otthonába, akkor azonnal megváltozik. Nyitott lesz és kedves és remek házigazda.

Tegnap délután megérkezett párizsi útjáról a harmadik vendégem Sergio Panigo 39 éves argentín építészmérnök. Tervei szerint egy évig fog utazgatni Európában és Ázsiában. Otthon, Córdobában feladott mindent, a munkáját, a lakását, a magánéletét. A munkája nem hiányzik neki, a rock zenekara igen.

Este elmentünk a Füge Udvarba, ahol egy heti rendszerességgel szervezett Couchsurfing találkozó volt. A társaság háromnegyede magyar volt. Odaléptünk egy négyfős kis csapathoz, bemutattam a vendégemet, majd az egyik fél szólt, hogy bocsánat, de mi most csak magyarul akarunk beszélgetni, majd visszafordultak és folytatták. Gyakorlatilag azonnal kizártak minket. Sergio kérdezte tőlem, hogy mi történt. Mondtam neki, hogy nem akarnak angolul, azaz velünk beszélgetni. Odaültünk egy másik nagyobb társasághoz, ahol szintén fel se néztek. Olyan hideg volt a légkör, hogy azonnal tovább álltunk. Nagyon csalódott lettem. Sergio azzal nyugtatott, hogy mindenhol máshol a világban az összes CS találkozó nagyon barátságos és nyitott légkörű. Bíztam benne, hogy legalább a magyar couchsurfer közösség más. Sajnos nem. Az egész jelenség jól leképezte a nyitó bekezdésemet. Ilyen a magyar ember.