Iszlámábád, Rawalpindi - Amikor jobb lett volna, ha Nem-et mondanak nekünk. A vendégposzt harmadik része a világ körül kerékpározó pártól, a 360 fok bringa szerzőjétől, Árpitól. Az első részt itt olvashatjátok.

A következő pakisztáni Couchsurfing élményünk a főváros, Iszlámábád mellett volt Rawalpindi-ben. Ez egy érdekes, izgalmas és tanulságos eset volt. Szállásadónk nagyon kedvesen és segítőkészen fogadott minket, aznap este autóval körbevezetett minket a városon, együtt vacsoráztunk, sokat beszélgettünk, eddig minden rendben is volt. Másnap viszont ő lelépett valami sivatagi szafarira. Ide minket is hívott, de mi ekkor még éppen hogy csak visszatértünk a hegyekből a civilizációba és ezt nem akartuk rögvest lecserélni egy sivatagra, pláne, hogy közeledett a Karácsony. Azt mondta, két nap és itt van, ezt el is fogadtuk, gondoltuk addig legalább kipihenjük magunkat.

Iszlámábád belvársa. A főváros egy "planned city", tervezett város, alig 50 éves, széles sugárútjai nyílegyenesen szelik át a várost

A két napból végül több lett, mint a duplája, és addig egy külvárosi üres házban voltunk emberünk barátjával. Mindentől távol, se wifi, se a házigazdánk nem érkezik haza, pedig rá azért is szükségünk lett volna, mert a vízumunk ekkor készült lejárni, és a meghosszabbításához a vendéglátónk aláírására is szükség lett volna a hivatalban. De ő mindig csak holnap érkezett, sose aznap. Így teltek a napok, vendéglátónkról napokig csak az a hírünk volt, hogy holnap érkezik. Miközben a vízumunk lejárt, a Karácsony pedig egyre közeledett. Mi meg egyre mérgesebbek lettünk, hogy hogyan lehet valaki ilyen felelőtlen. Akkor már inkább mondta volna azt, hogy bocs srácok, megyek a sivatagba, nem tudlak vendégül látni benneteket. Mert ezzel igazából jobbat tett volna velünk, mint így.

Ahol nem gondolnád, de rettentő vendégszeretőek az emberek, legyen szó bárkiről. Ismét egy vendégposzt a világ körül kerékpározó pártól, a 360 fok bringa szerzőjétől, Árpitól.

Ebbe a sajnos nem éppen a vendégszeretetéről híres országba Kína felől érkeztünk meg, a 4734m magas Khunjerab-hágón keresztül, hogy a híres Karakorum Highway-en végigbiciklizve Iszlámábádnál érkezzünk ki a hegyek közül.

Ez nem a csillagkapu, hanem a hágót és a határt jelző kapu Kína és Pakisztán között, 4734 méter magasságban.

Az első felejthetetlen élményeinket a Hunzák Földjén szereztük. Itt egy fantasztikus népcsoport él, akik többek között arról is híresek, hogy amíg be nem tört hozzájuk is a modern civilizáció, nagyon hosszú életűek voltak. Ezt a nélkülözést is igénylő, sajátos életvitelüknek köszönhették: sok munka, hosszú koplalások, rengeteg nyers zöldség és sárgabarack mag.

A vidék pedig egyszerűen mesebeli, 7 ezres hegyek a horizonton, a falvak között pedig néha csak egy gleccseren keresztül tud átjutni az ember. Vagy csónakon, mint ahogy Ghulkon és Gulmit falvak között is. Itt egy néhány évvel ezelőtt történt földcsuszamlás felduzzasztott a völgyben egy 30km hosszú tavat, így több falu is víz alá került.

Beszélgettünk olyan emberrel, akinek a háza alatt egy méterrel állt meg a vízszint. A helyiek persze összefogtak, mindenki feljebb költözött a hegyoldalakban, vagy le a nagyobb városokba, mivel a vízszint napról napra emelkedett, volt idejük elhagyni az otthonaikat.

A mi szállásadónk Zahir volt, a Gulmit Continental Hotel menedzsere - igen, egy szállodáé. Nem Couchsurfing-en keresztül találtunk rá, hanem meséltek róla nekünk a kínai buszon az országba jövet. (nem tudtunk bringázni, mert nem engedték a hatóságok, ugyanis a határátkelők nem fent 4700m-en vannak, hanem "lent" 3000m magasan) Zahirnál olyan áron laktunk, amit mi mondtunk neki, csodálkoztunk is rajta, hogy elsőre beleegyezett, Ázsiában inkább az a szokás, hogy mindenért keményen alkudozni kell.

Daniel Hall angol couchsurfer 9 éve él Magyarországon. 4 éve tagja a Couchsurfingnek, bár nem a legaktívabb fajtából: 6 pozitív referenciája van, ebből 3 surfertől és 2 hostól. Megkerestem, hogy meséljen nekem milyen az élete egy EnglishMan angoltanárnak Budapesten. Az interjú első részét itt olvashatjátok.

Milyen magyar újságokat olvastál?

Mikor megérkeztem Magyarországra minden nap megvettem a Blikket, mert könnyű sikerélményt jelentett egy cikket elolvasni és megérteni. A Népszabadsággal kudarcot vallottam. Minden újság közül viszont a Magyar Nemzetet értettem meg a legnehezebben. Nincs benne idegen szó és nagyon körülményesen fogalmaz.

Mennyit érzékelsz a magyar politikai helyzetből?

Mikor az exfeleségemmel még együtt éltem, mindig óriási nagy napi téma volt a politikai helyzet, de manapság már nem igazán foglalkozom vele, mert külföldiek vannak a környezetemben. Magyarországon az egyik legmagasabb az öngyilkossági statisztika Európában. Ez elszomorító adat. De minden európai államban panaszkodnak a regnáló kormányra az állampolgárok. Spanyolországban sokkal óriásibb méretű a korrupció, mint Magyarországon. Portugália és Olaszország az egyik legpazarlóbb európai állam, felesleges állami kiadásokkal és rengeteg szegény emberrel. Románia szó szerint a "vadnyugat", Görögországról már ne is beszéljünk.

Daniel Hall angol couchsurfer 9 éve él Magyarországon. 4 éve tagja a Couchsurfingnek, bár nem a legaktívabb fajtából: 6 pozitív referenciája van, ebből 3 surfertől és 2 hostól. Megkerestem, hogy meséljen nekem milyen az élete egy EnglishMan angoltanárnak Budapesten.

Életem legrosszabb repülőútja volt csütörtökön. Végig turbulencia alatt volt a gép, egyszer engedtek ki az utasokat kb. 15 percen keresztül saját felelősségre a mosdóba. A gép végig rázkódott és remegett, egyszer erősen megdobott, ugrott mindenki egyet az ülésben, én bevertem a fejem, mert nem voltam bekötve, néhány nő felsikoltott. A kapitány csajok csüccs fekiálltással szólt be a mikrofonba, ami nyilván a légiutas kísérőknek szólt. Utána viszont tőlünk utasoktól is elnézést két a rossz repülési körülmények miatt. Én imádkoztam kicsit. A sikeres landolás után rohantam ki a Greenline buszhoz, ami egy perc múlva el is indult. A Victoriától futottunk a metróhoz, irány a peddingtoni állomás, 10 perc múlva indult is a vonat Oxfordba. Röpke 9 óra utazással otthonról meg is érkeztem a városba.

Ötödik hosztom Sonia Eynard (23) francia lány volt. Egy éve csatlakozott a couchsurfinghez. 3 pozitív referenciája van surfertől és 2 hostól. Jelenleg master képzését tölti látogatói program keretében az Oxfordi Egyetemen. Egy 11 hónapos genetikai kutatóprogramban vesz részt. A bárányokon keresztül a genetika és evolúció kapcsolata a fő területe. Jövőre remélhetően Svédországban kezdi meg a PHD képzését. 260-an jelentkeztek a programra, 12 diák kerülhet be, ő lehet az egyik, az utolsó próbatétel előtt áll. Szurkolunk neki. A jövőben is professzor és kutató akar lenni.

Lakótársa a szintén couchsurfer magyar Mayer Zsuzsi (29). 2009-óta CS tag, 21 pozitív referenciája van surfertől és 13 hosttól. Minden kérésre igent mond és soha nem volt még rossz tapasztalata senkivel. Kétségtelenül végtelenül szerencsés CS-er. Korábban a műegyetemre járt vegyészmérnük szakra, majd az MTA Kémiai Kutatóközpontban dolgozott. Elkezdte a PHD programját még Budapesten, de mivel az élet és laborkörülmények nem voltak épp a megfelelőek Magyarországon (értsd: napi 14 óra munkával a havi nettó fizetése nem érte el a hat számjegyű összeget), és kínálkozott egy jó kutatói lehetőség Angliában, ezért gyorsan élt is vele. Birminghamben befejezte a PHD programját tavaly októberben, majd állást kapott Oxfordban egy bioüzemanyag kutató vállalatnál. A fő területe a biomassza hulladék feldolgozásának új lehetőségeinek kutatása.