Régóta vágyom Barcelonába. 2010-ben Andalúziában voltam, ez volt az utolsó alkalom, hogy tengert láttam közelről. Sohasem voltam egyedül nyaralni, vagy ha egyedül is utaztam el, mindig barátokat látogattam meg külföldön: Berlin, Koppenhága stb. Napközben városnézés egyedül, este találkozó velük. CS surfer élményeim is eddig csak a keresztlányommal és a párommal voltak.

Sokat dolgoztam az elmúlt hétig, és szerettem volna megajándékozni magamat valamivel. Szombaton kitaláltam Barcelonát és egyből foglaltam is egy wizzair repülőjegyet május 11-18 időtartamra, majd elkezdődött a szálláskeresés.

Első körben három requestet küldtem ki 3 különböző időpontra. Egy órán belül jött két elfogadó válasz. Maradt az első 3 éjszaka hostjának megtalálása. 13 decline választ kaptam múlt hét szombattól a mai napig. Nagyjából a harmada ajánlotta, hogy esti közös bulizásban benne van. Ketten maybe válasszal reagáltak. Egyik sem akart hostolni, de egyikük felajánlotta, hogy menjünk sörözni, a másik pedig elirányított egy barátjához, aki nagyon kedvező fizetős feltételekkel ad ki egy apartmant a Sagrada Familia mellett 50 méterre. Felvettem velük a kapcsolat végszükség esetére, és hamar kiderült, hogy ennek a lakásnak a kiadásával foglalkozik a beajánló maybe CS srác is. Egyelőre öten nem válaszoltak semmit.

Az igen választ végül is négy hosttól kaptam meg. Az elsőnél egy éjszakát, a másodiknál 2 éjszakát, a harmadiknál 3 éjszakát a negyediknél egy éjszakát leszek. Őket külön bemutatom majd a majdani Barcelonás posztokban. Kaptam egy ötödik elfogadó választ is, amiben az olasz srác leírta, hogy csak egy éjszakára láthat vendégül, mert a lakótása nem bírja a couchsurfinget, és hogy el kell játszanunk, hogy barátok vagyunk és meg kell osztanom vele az ágyat, mert nincs külön hely. Ezután a részemről ment egy cancel. Az adatlapján külön szoba volt szó, és ennyire jó barátok nem lehetünk.

Ami számomra a legmeglepőbb volt a vendéglátó keresés közben, hogy gyakorlatilag nincsennek lányok a rendszerben. 45 ezer CS tag van Barcelonában, ebből közel 12,5 ezer hostol vendégeket. Lányok adatlapjával elvétve találkoztam csak. Értsd: minden 10 férfire jut egy női host. Rászűrtem a csak nőkre és legyen fényképe opcióra és 1900 találatot dobott ki a kereső. Ebből 95 százalékuk 0 referenciával, 0 baráttal rendelkezik, azaz inaktív regisztrációk csak csupán.. Nem értem mitől lehet ennyire eltorzulva a nemi arány. Az eredeti szándékom az volt, hogy lányoknál keresek szállást, de vagy nagyon fiatalok voltak (25 felett keresek hostot), vagy konkrétan nem volt. Egy hölgyet találtam, de ő olyan szigorú feltételeket támasztott, hogy nem feleltem volna meg neki. A második késői huszas lány meg azt irta, hogy el kell őket tartania a vendégnek (ketten vannak), amíg az ott lakik náluk. Ennek az elvárásnak sem felelek meg.

Életem legrosszabb repülőútja volt csütörtökön. Végig turbulencia alatt volt a gép, egyszer engedtek ki az utasokat kb. 15 percen keresztül saját felelősségre a mosdóba. A gép végig rázkódott és remegett, egyszer erősen megdobott, ugrott mindenki egyet az ülésben, én bevertem a fejem, mert nem voltam bekötve, néhány nő felsikoltott. A kapitány csajok csüccs fekiálltással szólt be a mikrofonba, ami nyilván a légiutas kísérőknek szólt. Utána viszont tőlünk utasoktól is elnézést két a rossz repülési körülmények miatt. Én imádkoztam kicsit. A sikeres landolás után rohantam ki a Greenline buszhoz, ami egy perc múlva el is indult. A Victoriától futottunk a metróhoz, irány a peddingtoni állomás, 10 perc múlva indult is a vonat Oxfordba. Röpke 9 óra utazással otthonról meg is érkeztem a városba.

Ötödik hosztom Sonia Eynard (23) francia lány volt. Egy éve csatlakozott a couchsurfinghez. 3 pozitív referenciája van surfertől és 2 hostól. Jelenleg master képzését tölti látogatói program keretében az Oxfordi Egyetemen. Egy 11 hónapos genetikai kutatóprogramban vesz részt. A bárányokon keresztül a genetika és evolúció kapcsolata a fő területe. Jövőre remélhetően Svédországban kezdi meg a PHD képzését. 260-an jelentkeztek a programra, 12 diák kerülhet be, ő lehet az egyik, az utolsó próbatétel előtt áll. Szurkolunk neki. A jövőben is professzor és kutató akar lenni.

Lakótársa a szintén couchsurfer magyar Mayer Zsuzsi (29). 2009-óta CS tag, 21 pozitív referenciája van surfertől és 13 hosttól. Minden kérésre igent mond és soha nem volt még rossz tapasztalata senkivel. Kétségtelenül végtelenül szerencsés CS-er. Korábban a műegyetemre járt vegyészmérnük szakra, majd az MTA Kémiai Kutatóközpontban dolgozott. Elkezdte a PHD programját még Budapesten, de mivel az élet és laborkörülmények nem voltak épp a megfelelőek Magyarországon (értsd: napi 14 óra munkával a havi nettó fizetése nem érte el a hat számjegyű összeget), és kínálkozott egy jó kutatói lehetőség Angliában, ezért gyorsan élt is vele. Birminghamben befejezte a PHD programját tavaly októberben, majd állást kapott Oxfordban egy bioüzemanyag kutató vállalatnál. A fő területe a biomassza hulladék feldolgozásának új lehetőségeinek kutatása.

Az izraeli vendégemmel elutaztunk Egerbe a hétvégén. Szombat este kivitt minket Laci barátom Egerszólátra Réka barátnőm tanyájára, akinél aznap este kanapészörföltünk. Kiváló hoszt volt, 21 éve a legjobb barátom, nem kellett requestet küldeni. A gyerekeknek adtunk csokit, a szülőknek cantuccinit. Örültek. Viszonzásul a vendéglátóink adtak nekünk salátát, nekem cidert, Arielnek pálinkát. Ariel szeme se rebbent a pohár lehajtása közben, gyakorlott ivó. Reggel üres ház fogadott, a család lelépett a nagymamához. Készítettünk reggelit és főztünk kávét, majd megkerestük a nagymamát.

Megtekintettük a tájat.

Negyedik hosztom a finn Pietari (31) volt. A 26 évesen banki munkával megkeresett vagyonát befekteti részvényekbe és az ebből nyert haszonból él. Elég kényelmes "állása" és élete van. Egy szép két szobás lakásban lakik Farringdonban, Londonban. Két éve tagja a CS-nek, 64 pozitív referenciája van, 53 surfertől és 1 hosttól.

Pietari D barátja, nem küldtünk neki requestet, csak felhívtuk telefonon, hogy fogadjon minket. A londoni tartózkodásom utolsó két éjszakájára kellett szállás. Útközben cidereket és palacsinta alapanyagokat vettünk. Megérkezésem után azonnal hozzáláttam a tészta kikeverésének, utána megsütöttem a palacsintákat. Sajtos mangós és lekváros palacsintákat készítettem. Pietari és a barátnője maguknak csirkét és rizst készítettek, de ettek a palacsintámból is. Otthon sokkal finomabbat tudok sütni, biztos az angol liszttel volt a baj, amit vettünk.

Nemrég tértem vissza egy hathónapos dél-amerikai utazásról, aminek az elején úgy döntöttem, hogy spórolási célzattal megpróbálkozom a CouchSurfinggel, amivel korábban minimális tapasztalatom volt Európában. Ami alapvetően rossz volt. Így aludtunk például egy vasfogú bányarémnél Rigában, abban a városban, amelyiknél még nem láttam erősebbet az egy négyzetméterre jutó jócsajok terén, szóval ez kb. olyan volt, mintha egy szépségversenyen pont a 60 éves takarítónő kezdene rád kacsintgatni. Ráadásul a vasfogúnál nem volt bekötve víz, így a 35 fokos nappalok és a szétpiált esték után minimálisra csökkent esélyeinket sem tudtuk megragadni, hogy kihasználjuk a városban rejlő potenciált.

Aztán emlékszem arra a brazil csajra, aki az egyik budapesti lakótársamnál töltötte el a Budapest megismerésére szánt 15 óráját. Ebbe belefért, hogy ivott egy sört a Jelenben, majd másnap kisétált a Dunához, aztán folytatta útját, hogy megvalósítsa a tervét: 29 város meglátogatását 27 nap alatt. Az ilyen viselkedészavaros, maguk elé értelmetlen célokat kitűző, és azokat szüntelenül hangoztató idealisták mellett tapasztalataim szerint az olyan arcok alkotják még a couchsurferek többségét, mint az a trosmöi asztalos, akinél pár napot laktunk.