Kilencedik vendégem Lori Lewis, 44 éves, az Egyesült Államokban, Floridában, Orlando városában él, nonprofit macskamentő vállalkozást vezet. Korábban informatikusként dolgozott, de tönkrement a szeme, ezért szakmát váltott. Gyerekkorában állatorvos akart lenni, de mivel kiváló volt matematikából, az IT karrier felé sodródott az élete. A jelenlegi munkáját imádja, bár hiányzik neki a régi informatikusi nagyon magas fizetése. Republikánus szavazó, Barack Obamát nem kedveli.

Jelenleg egy 100 napos kelet-európai utazáson vesz részt. Az utat lelki rehabilitációként tekinti, idén tavasszal az élete egyik legfontosabb kapcsolatát zárta le. Budapestre ötödik célpontként érkezett, innen Zágrábba utazott tovább vonattal. Lori még új a Couchsurfing site-on, én voltam az első couchsurfing hostja. Eddig 32 országban járt életében.

Öt napot töltött Budapesten, ebből az utolsó három napján hostoltam őt. Az első napján részt vett egy dunai hajózási túrán és látott egy halott férfit sodródni a vízben. Hál-istennek fejjel lefelé.. A kapitány hívta is a rendőrséget. Mondtam neki, hogy a víz tetején lebegő hullák nem egy megszokott jelenség Budapesten. First experience-ként eléggé sokkoló élmény lehetett neki.

"A dead guy floated by the little boat I was on this morning touring the Danube River. At first no one realized it was a dude, but yes, it was DEAD MAN FLOATING!!!! That woke us all up." via Lori Lewis FB oldaláról.

Hetedik és nyolcadik vendégeim két 21 éves diáklány Yue Liu ás Ye Tian Kínából, Xi'an és Tang shan városból. Este érkeztek Bécsből és másnap este mennek tovább Milánóba. 4 éves egyetemi képzésre járnak, hogy portugálul tanuljanak. Három év otthon és egy év Portugáliában a Coimbra-i Egyetemen. Az ok annyi, hogy számtalan nagyvállalat működik Kínában, amiknek erős érdekeltségei vannak portugál nyelvet beszélő országokkal, például Brazíliával, Angolával stb. Ezeknél a vállalatoknál szeretnének később elhelyezkedni. 21 évesek és ennyire tudatosan tervezik a jövőjüket. A lányok elképesztően kedvesek és egyben visszafogottak voltak. De a tartózkodásuk semmikép se az itteni értelemben értendő, azaz nem zárkózottak. Végtelen elegancia volt az egész lényükben és minden mozdulatukban és mondanivalójukban. Megtudtam tőlük, hogy ha egy kínai családnak gyermeke születik, és az lány vagy van valamilyen betegsége, akkor lehet vállalni adómentesen második gyereket. Ha a második gyermek is lány, akkor nem lehet több gyerekük. A mandarin nyelv írását már az óvodában elkezdik tanulni. Valamint ha 40 fok felé emelkedik nyáron a hőmérséklet, akkor a kínaiaknak nem kell bemenni dolgozni a munkahelyükre.

Az angoljuk jó, de talán soha ennyit életemben nem kérdeztem vissza azt a mondatot: Could you repeat that, please? Nagyon nehezen volt érthető a kínai akcentusuk. Az egy éves coimbrai tartózkodásuk alatt ellátogattak 10 országba és 17 városba a couchsurfing segítségével. Az egyik lány Xi'an a tapasztaltabb couchsurfer (a baloldali lány a képen), mindig valamelyik barátnőjével utazik. Norvégiába, Osloba utazott először a CS használatával. Egy idős férfi volt a hostja, aki messze lakott a belvárostól. A fülében 7 fülbevaló volt, és minden este elment egy bárba mulatni. Három alkalmazottja volt otthon. Xi'an a nappaliban aludt egy matracon a földön. A vendéglátója nappal bevitte minden nap a városba és megmutatott neki mindent, esténként vacsorát főzött. Számtalan hasznos tanácsot adott. Nagyon sokat tudott Kínáról, többet, mint Xi'an, sokat beszéltek a kínai politikáról, emberekről, kultúráról.

Nem írtam még legelső couchsurferemről, Lamvosról, aki 26 éves és Görögországból, Thessalonikiből érkezett hozzám 2 hetes magyarországi utazására. Lamvos 5 éve tag a CS oldalán, 4 barátja van és 5 pozitív referenciája. 3 hosttól és 2 másik embertől, akivel csak találkozott. Ő maga nem fogadott még vendéget. 5 év alatt! Vagy fogadott, de nem írtak róla.. Fotó nem készült róla, mert nem engedte meg.. A legelső hostolási élményem sajnos negatív volt. Lamvos levelet írt nekem és megegyeztünk a következő hét szerdai és csütörtöki napjában. Előtte lévő héten, vagyis a couchsurfing.org regisztrációm hatodik napján, szombat délután kaptam tőle egy sms-t, melyben megírta, hogy itt van Magyarországon, gondja támadt az előző hostjával és szállást keres a mai napra. Visszaírtam neki, hogy aznap nem jó nekem, de másnap, vasárnap jöhet. Megbeszéltük, hogy találkozunk a Batthyány téren délelőtt. Érte mentem, hazakísértem, és jeleztem neki, hogy 13.00-tól nekem van egy megbeszélésem, jöjjön be velem, nézzen várost napközben, 20.00 után otthon leszek. Este 21.00 körül megérkezett. Kértem, hogy keressen másik hostot holnap estére, mert nekem érkezik a mexikó vendégem. Nem talált senkit. Este gyakorlatilag semmit sem beszélgettünk, ő bevonult a szobájába.

Lamvos a nálam töltött időszak alatt végig sajtos melegszendvicseket gyártott. Hihetetlen volt. Érkezéskor délelőtt, este mikor visszaérkezett és éjjel 02.00-kor is a melegszendvics sütő hangját hallgattam. Ébredéskor is melegszendvicseket sütött. Reggel a buszmegálló felé hirtelen megtorpant és kétségbeesett hangon közölte: a konyhába hagytam a szendvicseimet! Állt és nézett rám várakozóan. Mondtam neki, hogy sajnálom Lamvos, de késésben vagyok egy megbeszélésről, nem tudunk visszamenni érte. Ettől teljesen elkeseredett. Majd hirtelen jobb kedvre derült: tudod mit, neked adom ajándékba, ha hazaérsz megeheted. Egy döbbent thank you hagyta el ajkaimat. A röhögést viszont nagyon nehezen tudtam visszafojtani. (A szendvicseket kidobtam, mikor hazaértem.)

A francia vendégem ittléte alatt kért tőlem egy Budapest útikönyvet. Szégyellve vallottam be, hogy csak magyar nyelvű van. Még csak bele se lapozott. :-) Ma pótoltam a hiányosságot. 

Fontos volt, hogy mindenképpen Budapesten élő magyar szerzőtől válasszak könyvet, és az információtartam domináljon, ne a szép szines fotók. Kb. hat könyv között választhattam a Mammut Libri könyvesboltjában, de 2 perc alatt eldőlt: Török András Budapest A Critical Guide c. könyve lesz a nyertes. A könyvnek van saját honlapja. Az útikönyv Lonely Planet hangulatú és elsősorban Budapest sétákra koncentrál. Feltétlenül le fogom sétálni mindet! A hasznos információk mellett (ingyen wifi, idegennyelvű könyvesbolt lelőhelyek, média, közlekedés, néhány példa mondat magyarul és angolul, történelem stb.) van benne művészeti, éttermi, kávézói-cukrászdai ajánló. Az egyik mondat magyarul és angolul a "Twelve commonplace sentences you can make happy with" c. fejezetben: "Az 1920-as trianoni békeszerződés tényleg nagyon igazságtalan volt, de most, hogy benn vannak az Európai Unióban, egész Európa az önöké lett, az összes tengerekkel". Nos, elképzelem ahogy ezt a mondatot egy külföldi turista megtanulja (kétlem) és előadja bárkinek. Ha még kap is erre a mondatra egy értelmes választ (kétlem) magyarul, mit kezd vele? A felsorolásban szerepel ez is: Nagyon szép ország Magyarország. 

A kedvenc fejezeteim a könyvben: 7 places to meet a lady of your dreams, if you don't necessarily want to tell it to the world. Az oktogoni Burger King közöttük van. Hmm.. Valamint a 7 ideas for an evening out if you are over 50 years old, and plan to start your life all over again with a lady just a little younger. 

Hatodik vendégem Henrique Gomes Portugáliából, Porto városából. 34 éves bank manager. Bécsből érkezett bérelt autóval az egyik barátjától és 2 éjszakát lakott nálam. Két hetes európai utazáson vesz részt, aminek egyik fő állomása a Kievi UEFA EURO 2012-es futballmeccse volt. Természetesen portugál meccset ment nézni. Henry korábban professzionális focista volt, de a sérülései miatt abbahagyta hivatásos karrierjét. Meséltem neki arról, hogy a magyar foci rossz, mert nincs pénz a játékra. Szerinte nem a pénzen múlik a jó labdarúgás. Otthon, Portugáliában minden kiskölyök focizik. Akár szegény, akár gazdag, az utcákon mindig és mindenhol focizó gyerekeket lehet látni.

Mikor sétáltunk át a Lánchídon, eszébe jutott a portugál 19 éves fiú, aki májusban leugrott a Margit hídról és belehalt a sérüléseibe. Mondta, hogy otthon hetekig téma volt a médiában ez az eset. Hazafelé a Margit hídon sétáltunk vissza, megállt, lenézett és kicsit viccelődött azon, nem is olyan magas ez. Mondtam neki, hogy inkább maradjon a hídon, mert nem biztos, hogy jót tesz az országimázsunknak, ha elterjed rólunk, hogy a portugál fiatalok ide járnak a Dunába ugrálni. :-)