Negyedik vendégem Jerome Alexandre 36 éves francia web fejlesztő Párizsból. 7 napja kezdte meg az utazását és jelenlegi tervei szerint soha nem fog hazatérni. 

Hova utaztál először a CS segítségével és mik voltak a tapasztalataid? Mi várt téged ott és milyen volt a hostod?

Az életem első utazás a CS-vel még nagyon friss élmény. A világ körüli utam első szakasza csak a múlt héten kezdődött. Firenzében, Olaszországban jártam, a hostom egy brazil fiú volt, aki átmenetileg él ott. A lakása csak részlegesen volt bútorozva, még kanapéja sem volt, csak egy vékony kis matracon aludhattam. De erre előre figyelmeztetett. A lakás többi része viszont nagyon kényelmes és jól felszerelt (konyha, fürdőszoba) volt. Sőt, nagyon otthonosan éreztem magam nála, mondtam is neki, hogy minden, amire szükségem van, az csak egy tető a fejem felett és egy jó társaság! Pontosan ez az, amit meg is kaptam. Michael 35 éves, okos, sokat utazott és sok helyen élt a világon, örömmel hallgattam a történeteit. Csak egy éjszakát töltöttem itt, és ezt sajnálom is - mivel ha szimpatikusak vagytok egymásnak, ez az idő túl rövid ahhoz, hogy valóban érdekes dolgokat csinálj, és hogy kötődés alakuljon ki.

Negyedik vendégem Jerome Alexandre 36 éves francia web fejlesztő Párizsból. 7 napja kezdte meg az utazását és jelenlegi tervei szerint soha nem fog hazatérni. Az ok csupán csak annyi, hogy eleget élt Franciaországban. 2-3 évesre tervezi világ körüli útját, és ha befejezi, akkor Londonba fog visszaköltözni, ahol már korábban is lakott fél évet. A pénze nem lesz elég erre az időszakra, szándékai szerint Vietnámban 4 hónapot fog maradni novembertől, és dolgozni is fog a saját szakmájában. Az utazásáról ír egy térképcentrikus blogot, ami itt nyomon követhető

Jerome végtelenül kedves és helyes fiú, nyitott és barátságos természete van. Az angolt international English akcentussal kitünően beszéli. Megszámlálhatatlan mennyiségű cider elfogyasztása után megosztottunk egymással néhány titkunkat is. Beszéltünk többek között a homoszexualitás társadalmi megitéléséről. Mondtam neki, hogy Pesten élne, nem igazán sétálhatna az utcán a barátjával kézenfogva, mert megverik őket, de minimum beszólnak és kellemetlen atrocitásokat kéne megélnie emiatt nap mint nap. Erre elmesélte, hogy egész életében csak egyszer ütötték meg, ez is Magyarországon történt. 16 évvel ezelőtt utazott a vonaton a barátaival, és igaz kissé provokatívan viselkedtek (csókolóztak), de a vége az lett, hogy egy ötven körüli magyar fickó behúzott neki egyet az arcába.

A szüleim mindig azt tanították nekem gyermekkoromban: ne állj szóba idegenekkel! Erre felnövök és mi az eredmény? Beengedem a lakásomba őket, szállást adok nekik éjszakára, beszélgetek velük, nevetünk együtt, megosztom velük a vacsorámat, az élményeimet, a titkaimat, a kultúrámat.

Bárkinek mesélek a couch surfingről, az első reakció: Nem veszélyes ez? A válaszom nem, de tudni kell okosan használni. Csak olyan embert engedj be az otthonodba, és olyantól kérj szállást, akinek az adatlapján van sok pozitív referencia és van sok sok barátja. Ha verified (ellenőrzött) user, akkor még nagyobb biztonsággal mondhatsz neki igent. Erről Speed már írt a korábbi posztjában részletesebben. Fontos az is, hogy az adatlapja legyen teljesen kitöltve és természetesen az is, hogy nyerje el a bizalmadat.

Sziasztok, szeretnék Nektek bemutatkozni, speed vagyok, a CS blog újdonsült társszerkesztője. Amit tudni kell rólam, az annyi, hogy lassan már hét éve blogolok/írok több-kevesebb sikerrel, és most ide is fogok alkotni pár cikket, annak függvényében, hogy épp történt-e valami releváns esemény díványszörfölési szempontból.

A regisztrációm a Couchsurfingre még tavaly történt, akkor ki is kértem a képeslapot, ami valahogy elfelejtődött, azóta váltottam egy albérletet is, szóbal valószínűleg ott maradt (ez egy CS módszer, amivel arról bizonyosodhatsz meg, hogy mennyire valós/alátámasztott az a személy, akivel épp kapcsolatban vagy, de erről később). Szóval idén, épp március idusán beszélgettem erről a futásmérés istennőjével, Gabival, amikor is bevillant, hogy nekem is van egy accountom. Nosza, rohanás haza, refresh.

Ekkor kicsit rendberaktam a profilomat is, fel és kitöltöttem mindent amit lehet. Külön vicces, ha a melóhelyemen esetleg benézek, akkor rögtön betesz Londonba az ottani szerver miatt, itthonról pedig szerinte a nyolcadik kerület az egyenlő Jászkarajenővel. Ez amúgy csak ott játszik, hogy mindig az IP-cím alapján kitalált lokáció alapján ajánl neked a kezdőlapon programokat.

Dean MacKay 2010. júniusában és júliusában 50 különböző kanapén aludt 50 egymást követő éjszakán át. Fényképeket készített az összes kanapéról, a hostjairól, valamint meginterjúvolta őket. Filmet készített az otthonaikról és az utazásairól. A hostjai megosztották vele a vacsorájukat és a titkaikat. Gondoskodtak róla, mikor beteg volt. Voltak álmatlan éjszakái és mozgalmas napjai. Sokat beszélgetett velük a múltról és a jövő álmairól. Nagyon sok kávét ivott meg számtalan különböző kávéházban. Voltak barátok, akik még közelebbi barátokká váltak. És voltak idegenek is, akik befogadták az otthonukba.