Magyarországon kanapészörfölni külön jó. Balatonon viszont kifejezetten nehéz, mert akinek van egy szabad szobája, az inkább kiadja pénzért. Ennek ellenére a 2012-es sikereken felbuzdúlva megpróbáltam. Tavaly is nekivágunk Szávival, hogy körbebicajozzuk a Balatont, de mindenféle nehézségek miatt 70 km-ert vonatoznunk kellett. Akkor úgy mentünk haza, hogy most nem sikerült, de majd jövőre! Szóval idén már tényleg körbetekertük a keresztlányommal a Balatont, és idén sem akartunk kempingben lakni. Írtam néhány requestet Siófokra, Keszthelyre és Balatonfüredre. Összesen ötöt, három elfogadó válasz jött. És természetesen 42 fokban a legjobb 220 km-es kerékpártúrát tenni!
Az első hosztunk Siófokon volt hétfő este (és a tizedik CS hosztom), ahova a délutáni klíma nélküli vonattal érkeztünk meg. Ildikó (44) könyvtáros, a városi könyvtárban dolgozik immáron 20 éve. Az egri főiskolán és az ELTE-n végzett könyvtár és management szakon. Egy éve csatlakozott a CS-hez, 10 pozitív referenciája van, ebből 6 vendégtől érkezett. Valamikor kora este érkeztünk meg a kerékpárokkal. Az enyémet felvittem a lakásába és kitettük a teraszra, mert féltettem. Száváé lenn maradt a lépcsőházban, neki volt lakatja is. Engem jobban idegesített, hogy ellopják, mint őt. Gyorsan lezuhanyoztunk, majd átöltöztünk. Kiültünk a konyhába, kaptunk barackot és hideg vizet.
Ildikó a párjával és a 17 éves lányával él Siófokon, a másik 23 éves lánya már Budapesten él. Mindketten Londonban vannak nyelvet tanulni. Ildi is nyelvgyakorlás miatt csatlakozott a couchsurfinghez. Sokmindenről beszélgettünk, egy idő után Száva ránk is unt és bement lefeküdni. Eddig azt hittem, hogy manapság már az egyetemistákon kívül senki nem jár könyvtárba, hiszen úgymond minden ott van az interneten. Kiderült, hogy ez nagyon nem így van. Ugyanakkora a taglétszámuk, mint akár 20 évvel ezelőtt. 1000 Ft éves tagdíjért ugyanis lehet könyveket kölcsönözni, és a mai 4000 Ft-os könyvárak mellett nagyon sokan élnek is a lehetőséggel. Mellettük rengeteg kutató jár a könyvtárakba. Ildikó emelett még NLP-vel foglalkozik. Közeli terveiben szerepel, hogy magán NLP coach-ként dolgozzon. Ildikónak nagyon meleg szive van és kedvesen bánt az unokahúgommal, ami külön jól esett. Nagyon megkedveltem.
Kedd reggel 08.00-kor felkeltünk és elsiettünk a közeli boltba csokoládét venni thank you gift gyanánt. A boltban bonbont nem találtunk, csak epres óriás tábla milkát. Megvettük, átadtuk a vendéglátónknak, és elbúcsúztunk. 09.00-kor mentünk el. Elkerekeztünk a főtérre, ott vettünk nekem lenvászon térdnadrágot, mert a farmer térdnadrágomban nem tudtam megmaradni esténként sem. Ittam egy kávét, majd 11.00-kor startoltunk.
19.30-kor érkeztünk Balatonfüredre, elmentünk vacsorázni a Sekli étterembe, majd 21.00-re megérkeztünk a hosztunkhoz, Tamáshoz (31). Tamásnak mi voltunk az első couchsurfing élménye. Tavaly csatlakozott a szervezethez, de nem fogadott még senkit. Balatonfüredre is csak pár hónapja költözött Budapestről. Füredi gyerek eredetileg is, de egyetemi éveitől a fővárosban élt. Dolgozott a HVG-nél, a Vodafone-nál és a Mito-nál. Nemrég került a Virgohoz a balatonfüredi startup irodájukat vezetni. Tamást az elhíresült Csörögjetek ránk Vodafone accounttal kiírt T-Mobile-nak szánt retwitterréről ismeri a webes szakma. Személyesen egyszer találkoztunk valamelyik konferenciám kapcsán, de még nem beszélgettünk korábban. Facebookon már ismerősök vagyunk egy ideje, így mikor a requestet írtam biztosra mentem, és ott is írtam neki. Ja igen, Tamás 199 cm, de 200-nak mondja magát. :-)
Nála is zuhanyozással indítottunk, majd megkértük, hogy hagy moshassuk ki a kerékpáros nadrágunkat és néhány ruhadarabunkat. Átöltüztünk a hideg zuhany után és kiültünk a teraszra. Száva a javaslatomra azonnal ment lefeküdni (valójában a televízióban épp adott Rendőrakadémiát nézni) a 8 órás kerékpározás után. Tamásnak sört vittem ajándékba. A teraszon beszélgettünk 01.30-ig, főleg az internetes szakmáról és kérésemre elmesélte a pályafutását is. Tamás megengedte, hogy addig maradjunk, amíg akarunk, kaptunk kulcsot a házához. Valamint felajánlotta a hűtőben lévő élelmiszert a reggelinknek. Nagyon jó CSer lesz belőle, megvan benne egy természetes könnyedség, ami belőlem hiányzik.
Mikor szerdán felébredtünk, a hosztunk már a munkahelyén volt. Összeszedtük a megszáradt ruhákat, összepakoltunk és 12.30-kor útra keltünk. 21.30 körül értünk Keszthelyre. Útközben volt két mélypont, amikor közel voltam ahhoz, hogy feladjam. Nagyon nehéz volt 42 fokban tűző napsütés alatt kerékpározni. Az első nap el is döntöttük, hogy nincsen meleg, sőt hideg van! Nem szabad mondogatni, hogy jajjde meleg van, különben csak sokkal rosszabb lesz. Ezt mantráztuk az első két nap, néha úgy éreztem, hogy egész jól működik ez a kis agykontroll.
A négy nap alatt többször megálltunk persze. Kétszer rendesen fürödni (féltettem az őrizetlenül parton hagyott értékeinket), majd kétszer csak kiterítettem egy árnyékos helyen egy parkolóban a strandtörülközöt, és feküdtünk rajta egy fél órát. Már az sem érdekelt, hogy cigarettacsikkeken fekszünk. Természetesen többször megálltunk élelmiszerboltokban vizet venni, valamint kutaknál is megtöltöttük a palackunkat, hogy magunkra locsolhassuk a vizet. Azt hiszem most történt meg velem életemben először, hogy másfél liter vizet 5 perc alatt megittam. (Nem volt értelme eltenni a vizet, mert 10 perc alatt megmelegedett a táskában.) Ezt a mutatványt a 4 nap alatt többször megismételtem, napi 4-5 liter víz megivásával lehetett túlélni a napot. Minden nap ruhástól besétáltunk a vízbe is, hogy kicsit hűtsük magunkat, de a tó is elképesztően meleg volt. A majdnem 13 éves útitársamnak semmi baja nem volt, minden alkalommal miattam kellett megállni. Az első nap még finoman jelezte mögöttem, hogy mehetünk gyorsabban is. Én csak erőt tartalékoltam a 15 km/h-es sebességmegtartással. Az első két nap volt a legnehezebb, a másik két nap már könnyű volt. (Fele annyit is tekertünk időben.)
Keszthelyen 21.30 körül egy családi házban Kinga (21) fogadott. A szüleivel él egy nagyon családias jó hangulatú nagy házban. Az édesanyja orvos, az édesapja nyugalmazott katona. Kinga az ELTE-re jár környezetvédelem szakra. Útközben egy CBA-ban vásároltunk thank you giftnek egy doboz bonbont. Kinga örült neki. Itt is zuhanyzással kezdtünk, majd szintén megkértük őket, hogy hagy moshassuk ki a kerékpáros nadrágokat. A konyhájukban beszélgettünk egy másfél órát, Száva is csatlakozott hozzánk. Kinga nagyon nyitott és ösztönös lány. Van egy 35 és 38 éves bátyja, akik már nem laknak velük. Elmesélte a néhány korábbi CS élményét. Tavaly májusban csatlakozott, mi voltunk a harmadik vendégei. Nagyon ritkán mond igent a requestekre. Este 23.00-kor elbúcsúztunk tőle és felmentünk aludni. Megkértük, hogy csatlakozzon hozzánk a holnap délelőtti keszthelyi sétánkhoz. Igent mondott.
Csütörtök reggel 09.00-kor mentünk le a konyhába. Az édesapja gazdag reggelivel várt minket. Kinga még aludt. Kaptunk péksüteményt és rántottát. Az édesapjával beszélgettünk a katonai szakmáról. 10.00 körül Kingával besétáltunk a városba, felmentünk a Kastélyhoz. Száva leült egy árnyas padra, mi sétáltunk kicsit a kertben. Majd felvettük a keresztlányomat és beültünk egy cukrászdába. Meghívtam őket sütire és kávéra. Ücsörögtünk és nézegettük az embereket, mellettünk utcazenészek saját maguk épített szinpadon kihangosítva énekeltek és zenéltek. Száva dobott nekik pénzt. Remek hangulatunk volt. Kinga a végén elvitt egy fantasztikus rétesező helyre a belvároson kívüli helyre. Én málnás túrós rétest kóstoltam. Isteni friss, finom és olcsó volt. 260 Ft egy rétes. Kinga elvitelre kért egy tállal. Erre (is) jó a CS, magunktól sohasem leltünk volna a helyre.
13.00-kor visszamentünk és a hűvös nappaliban ejtőztünk még egy órát. Beszélgettünk Kinga édesapjával. Kinga sétálni jár a vendégeivel, de otthon az édesapja a vendéglátó. Emiatt is nem fogadnak gyakran vendégeket, mert az apjának "kell" foglalkoznia velük. A vendéglátás nekik nem csak szállásadással, hanem főzéssel is jár. Néha én is megteszem, hogy főzök a vendégeimre, de igencsak néha.
14.00 után felpakoltunk a bicajokra a túratáskánkat és elindultunk Balatonfüred felé. Rögtön a Keszthely melletti településen megálltunk ebédelni, majd strandolni. Azaz igazán csak 17.00 után kezdtük meg a harmadik napi kerékpározást. A következő úticélunk Balatonboglár volt, ahol az egyik barátom szüleihez érkeztünk meg 21.30-kor. Kézzel kimostuk a nadrágokat, gyorsan lezuhanyoztunk és bedőltünk a szobánkba aludni. Pénteken 10.30-kor indultunk és 16.00-ra értünk Siófokra a főtérre, ahol az utunkat is megkezdtük. Büszkék voltunk magunkra, és boldogok, hogy sikerült körbetekerni a Balatont.
Ha tetszett a poszt, szavazz ránk a Goldenblogon az Életmód kategóriában, valamint kövess minket a Facebookon!
Utolsó kommentek