A 11 és 3/4 éves keresztlányom és én eldöntöttük, hogy körbetekerjük a Balatont 4 nap alatt júliusban. Szállásként természetesen a couchsurfinget választottuk. Balatonaligáról indultunk, az első éjszakára Balatonfüreden kellett szállást találnom, második nap a Badacsony környékére terveztük aludni, harmadik este pedig egy barátom házában Balatonbogláron.

rita2.JPGEgy hostnak írtam, a "kanapéja" egy vitorláshajón van a Magyar Vitorlás Szövetség kikötőjében. Szőke Ádám, 28 éves informatikus szerencsére elfogadta a requestemet. Ádám 2010 márciusa óta tagja a szervezetnek, főleg host referenciái vannak. Bár az első couchsurfing szállásunk volt, nem tekintettük igazi CS élménynek, mivel a hostunk ezalatt Budapesten tartózkodott egy konferencián, nem is találkoztunk vele. Az éjszakánk mindenesetre egyedülálló volt, mivel még sohasem aludtam hajón. A lényeg, hogy nagyon fáradtan kell lefeküdni aludni, mert a hajó ringása könnyen rosszullétet okoz.. Ugyanakkor hasznosnak bizonyult a kerékpárom első lámpája, mert a teljes sötétségben a hajóban és a hajón való közlekedés kissé körülményes lett volna. A mosdó pedig a kikötői adottságok következtében igen messze volt a hajótól, ennek ellenére minden ott töltött percet nagyon élveztünk.

Másnap délelőtt vettünk a kerékpáromra egy felszerelhető túratáskát, mert az útra vitt sportáskától leszakadt a derekam az első nap. Délután visszamentünk a hajóra összeszedni a cuccainkat és már a következő surferek, két holland lány fogadott minket. 

Második estét az eredeti terveink szerint a Badacsonyban kívántuk tölteni. Szomorúan állapítottam meg, hogy az egész Badacsony környékén nincsen egy kanapé sem. Tapolcán találtam több elérhető szállást, egy requestet írtam ismét és ez is elfogadásra talált. Balatonakalin ültünk fel egy vonatra este 20.00-kor, mert nem kívántunk éjfélre beesni a még közel 35 km távolságra lévő szállásunkra a hostunkhoz.

rita1.JPGEste 9 körül érkeztünk Tapolcára, ahol Erdélyi Melinda 23 éves turkológia szakos ELTÉS egyetemista hostolt minket a családjával. A CS-nek 2008 óta regisztrált tagja. A családukban a nővére is couchsurfing tag. Gyönyörű házban laktak, az édesapja építész, egy 200 éves nagy házat alakított át a mai igényeknek megfelelően. A család a teraszukon két házörző kutyával egy nagyon izletes török vacsorával várt minket. A fő téma természetesen a couchsurfing volt, a beszélgetésünkről itt olvashattok. Mi voltunk a harmadik magyar vendégük. A tőle és a családjától kapott vendégszeretet olyan erős volt, mintha barátok lennénk. A thank you giftem egy virágmintás kerámia fűszertartó volt, amit útközben Tihanyban vásároltunk.

Másnap reggel korán elhagytuk a házat, a vonat viszont az orrunk előtt gördült ki a sínekről. A pályaudvaron realizáltuk, hogy nincs meg a pénztárcám, vélhetően előző este a vonaton hagytam. Ott álltam egy kislánnyal pénz és iratok nélkül. Visszatekertünk Melindáékhoz, elmondtuk nekik mi történt, átnéztük a házat, de nem találtuk meg a tárcámat. Melinda leültetett minket reggelizni, az édesapja meg kisegített minket a következő 2 napunkra készpénzzel. Ti adnátok kölcsön egy gyakorlatilag vadidegen embernek? Azt hiszem ez a couchsurfing szellemiség egyik meghatározó momentuma, nem csak szállást adsz és vendégszeretetet, hanem segítesz a vendégednek, ha az bajba jutott.

Időközben dél lett, eredetileg azt terveztük, hogy visszavonatozunk Balatonakalira és onnan tekerünk tovább Balatonboglárra, ami közel 100 km a kerékpárúton. Ezt az ötletet elvetettük, Keszthelyre váltottunk jegyet. Sajnos kb. 55 km így kimaradt a körtúránkból.  

P.S: a pénztárcámat megtaláltam az új kerékpáros túratáska egy rejtett zsebében.