Lengyel CSer ijesztő malajziai élménnyel

POLA0002.gifHatvannyolcadik vendégem Łukasz Kaliciak Lengyelországban, Olesno városban nőtt fel, jelenleg Varsóban tanul nemzetközi kapcsolatok szakon. Részmunkaidős állása van, amiből utazgat, ha megteheti. 2010-ben csatlakozott a CS-hez, huszonvalahány alkalommal volt vendég és kb. tucat alkalommal hostolt maga is. Mexikóban, Indiában és Németországban, Malajziában és Kínában utazott couchsurfinggel. Indiába többször is elment, jövőre ott fog tanulni fél évig. Varsóban négyen bérelnek egy lakást, mindannyiuknak van külön szobája. A CS vendégeit a saját szobájába, vagy az éppen üres lakótárs helyén szállásolja el. Közép szinten beszél angolul német akcentussal.

Łukasz a last minute csoportba hagyott üzenetet, hogy 4 éjszakára keres szállást. Írtam neki, hogy az elsőn tudom fogadni. Délután 17.00 körül találkoztunk a Deák Ferenc téri Starbucksban, sétálgattunk kicsit a Vörösmarty tér, Váci utca vonalon. Elhívtam, hogy tartson velem a 19.30-as bikram jóga órára. Łukasz még sohasem jógázott ugyan, de belement az ötletbe, hogy itt Budapesten kipróbálja. Még volt fél óránk a stúdióig, ezért beültünk a Széna téri Starbucksba. Megérkeztünk a stúdióba, de mivel az esti óra haladóknak volt vezetés nélkül, ezért a jóga oktató nem javasolta, hogy most próbálja ki. Gyorsan megdumáltuk, hogy 2 óra múlva felszedem a Széna téren.

Vettünk cigarettát, majd lementünk egy Mechwart ligeti kocsmába és ott söröztünk. Łukasz meghívott egy ciderre. A vendégem kedves, amolyan ártatlan fiú. Kicsit elveszett figura. Tud egyedül boldogulni, de nem az a spontán feltalálja magát tipus. Valószínűleg olyan nagyon félteni sem kell, ha India az egyik kedvenc úticélpontja. Nem voltam még Indiában, de nem tünik egy könnyű országnak.

lengyel.jpg

1 Tovább »

Lengyel, magyar – két jó barát

POLA0002.gifTizenhat és tizenhetedik vendégeim Marek Rykiel (25) és Janek Rygiel (21) Varsóból, Lengyelországból érkeztek. Ők az első pár vendégeim. Marek egy televíziónál dolgozik grafikusként, Janek építészhallgató a varsói egyetemen. Mindketten vegetáriánusok, mint én. A srácok 2011 januárban csatlakoztak az oldalhoz, 5 szállásadótól van pozitív referenciájuk, ők maguk még nem hostoltak senkit.

A fiúk imádnak fényképezni, és meglepő módon két analóg Zenit kamerával készítik el a fényképeiket. Az indok: ha filmre vagy negatívra fényképeznek, akkor fokozottan odafigyelnek az exponálásokra, ellenben ha digitális géppel fotóznának, aminél nem számít semmit az "anyag", elvész a figyelem, lehet vég nélkül kattintgatni. Nagyon megkapónak találtam ezt a hozzáállást a fotográfiához. Másnap nekik adtam kb. 15 tekercs professzionális Fuji és Velvia diámat, aminek már 10 éve lejárt a szavatossága, de sajnáltam kidobni őket. Egész idő alatt a hűtőmben tároltam a filmeket, arra gondolván, hogy egyszer majd jó lesz valamire. Most legalább jó kezekbe került.

A Batthyányi téri 17.00 órai találkozó után rögtön felszálltunk a 11-es buszra, az utazásunk alatt kissé megrémültem, hogy ismét egy olasz incidens részese leszek, ugyanis a srácok zavart tőmondatokban beszéltek angolul és azt is hibásan. Bevásároltunk az esti vacsorához, hazaértünk és nekiláttunk fogyasztani: én a cidereket, a srácok narancslevet, mivel antialkoholisták. Kissé szkeptikus néztem az esténk elébe, legalább rendesen be lehetne rúgni velük, ha már beszélgetni nem fogunk. De hál-istennek az este szerencsésen alakult. A fiúk jól beszéltek angolul, csak kissé berozsdásodtak, nincsenek gyakorlatban, a kezdeti nehézségek után már folyékonyan és választékosan fejezték ki magukat.

photo (34).JPGKét órával később főztek nekünk vacsorát, én addig kinn dolgoztam a teraszomon. A konyhám sajnos nem jól felszerelt, mivel sosem főzök: sodrófáért, paprikáért és krumpliért a szomszédba kellett becsöngetnem. Pierogi készült, ami rendkívül finomra sikeredett. Ez volt a fiúk thank you giftje.

45 Tovább »

Az első vendégek

Este nyolc, bepusziltam a hamburgerem, csörög a mobil. Felkapom, ki az, Johnny beszél... ott meg Marcin, itt vagyunk lenn, eressz be. Sajnos a kaputelefont nem sikerült lemodelleznem, szóval lementem értük, aztán irány a lakás. Marcin szintén kolléga, hiszen pénzügyi téren dolgozott, most pedig egy saját vállalkozása van, Kasia pedig épp állást vált, ja és Varsóból érkeztek a jó öreg Wizzairrel. Hamar kipakoltak, majd irány a város.

a vendégeim, még otthon - itt is készült kép, megszerzése folyamatban

Gondoltam a klasszikusokkal nem tévedhetünk, így lett egy Kálvin-Astoria-Váci utca-Vörösmarty tér-Lánchíd-Deák-Kazinczy utca kör, pont ment le a nap, úgyhogy a budai oldal is elég klasszul nézett ki, tetszett is nekik. Utána mi más jöhetett volna, mint a Szimpla, egy jó sör, majd átmentünk a Bobekbe (ami igen nagy örömet okozott a körükben, mivel, ha jól emlékszem a szó lengyelül valami kisállat-bogyót jelent....), ott egy jó ciabatta, feltérképeztük a magyar sörgyártás vonalát is, aztán gohome éjfél körül.

1 Tovább »

couchsurfing

blogavatar

A világ minden pontjáról fogadok utazókat és adok nekik szállást a kanapémon, és én is a couchsurfing.org-ot használom szálláskeresésre a saját utazásaimkor. A CS tapasztalataimat igyekszem megosztani a blogon. A CouchSurfing International Inc. és a blog között nincsen semmilyen intézményes kapcsolat. A vállalat sem a blogot, sem az íróit nem szponzorálja, és semmilyen anyagi juttatásban nem részesíti. I receive travelers from around the world and I provide them with accommodation on my couch. I also plan on using couchsurfing to find accommodation on my own travels. On this blog I write about my couchsurfing experience. There is no institutional relationship between CouchSurfing International Inc. and this blog. The company does not sponsor or pay any compensation to this blog and its authors.

Hirdetés

Facebook

Utolsó kommentek

Itt támogathatsz