Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A gombfóbiás izraeli vendégem

Nem igazán szeretek egy estére vendéget fogadni, mert túl kevés időt tölthetünk együtt, hogy valós képet kapjak róluk, főleg, hogy általában csak este csatlakozom hozzájuk. Íme három "egy éjszakás kaland", akik az utóbbi 3 szörfereim voltak. 1. rész.

Flag_of_Israel.gifNyolcvanadik vendégem Oz (23) volt Izraelből, Tel Avivből. Oz a zsidó közösségnek dolgozik Bécsben. Nem vallásos, de a zsidó hagyományokat őrzi. Néhányszor fogadott vendégeket otthon, és én voltam az első szörfölési élménye. Ezt ki is emelte a requestjében. Egy éjszakára kért szállást.

Délután megérkezett hozzám, lepakolt, majd elmentünk bevásárolni a Sparba. Oz megvette a hozzávalókat a reggelihez, amit főzni akart. Én elmentem edzeni, ő bement várost nézni. Este találkoztunk a Deák téren és elsétáltunk a Mika Tivadar kocsmába, ott ittunk egy italt. Oz azt hitte, hogy 27 éves vagyok, és nem akarta elhinni, mikor mondtam neki, hogy adjon még hozzá 10 évet. Megnézte a személyimet, csak azután hitte el. Hozzáteszem ez a pillanat volt a napom fénypontja. Általában 3-5 évvel fiatalabbnak szoktak nézni, de nem tízzel.

Oz másik "érdekessége" volt, hogy műanyaggomb-fóbiája van. A fémgombok sohasem zavarták (például farmeren). Ma már képes egy pillanatra megérinteni bármilyen gombot, mivel egy pszichológiai terápián vett részt. Megtudtam, hogy Steve Jobs is műanyaggomb-fóbiában szenvedett. Ha szállodában alszik, akkor úgy forgatja a takarót, hogy a gombok a lábánál legyenek, és otthon kizárólag cipzáras ágyneműje van. Gondoltam, hogy előveszek egy műanyaggombos inget, és riasztgatni fogom, de győzött a felnőtt jobbik énem, és inkább nem csináltam.

6 Tovább »

Az első couchsufer family

Flag_of_Israel.gifMa egy izraeli családdal töltöttem az időmet. Nem igazán voltak a vendégeim, mivel nem laktak nálam. Küldtek nekem egy requestet (nem levelet), hogy egy napot szeretnének velem lenni, egy hetet lesznek Pesten, és mehetnénk együtt múzeumba, enni valahova, szabadtéri programot a rossz idő miatt nem igazán tervezhetünk. Később elmesélték, hogy sok vendéget fogadtak már és maguk is szörföltek párszor, de mióta családjuk van ez lehetetlen, hiszen zavarná a hosztjukat az éjszaka is felsíró gyermekük. Mondtam nekik, hogy ez nagy tévedés, minden városnak van CS family groupja, tessék rájuk szűrni legközelebb. Valamint sok surfer - közöttük én is - jelzi az adatlapján, hogy fogad gyerekeket is.

Ma 10.00-re beszéltük meg a Terror Múzeum pénztáránál. Sajnos elaludtam, így csak 11.00-re értem oda, akkor ők már benn voltak valahol. Most először voltam a múzeumban, aminek a kialakítása igen érdekes, de nekem kicsit felületesnek tünt a holokauszt és a szocializmus feldolgozása. Valamint hiányoltam az angol nyelvű feliratozást a legtöbb helyen. Nem is mertem nagyon elmélyedni az anyagban, mert féltem, hogy addig elmennek Ortalék. Egy óra alatt végigfutottam a három emeleten azzal a gondolattal a fejemben, hogy a jövő héten vissza jövők ide a szüleimmel. Ők legalább privát tárlatvezetést is tarthatnak nekem, mivel mindketten elműltak 70 évesek, megéltek mindent.

Délben megtaláltam a családot a múzeum kávézójában. Elsétáltunk a Menza Étterembe a Jókai térre. Ortal (az apa, 29) szülei Irakból vándoroltak Izraelbe. Ortal szülei vallásosak, Ortal már nem az. Itay (az anya, 29) nagyszülei Yemenből érkeztek Izraelbe, Itay erősen istenhívő családban nőtt fel és vallásos iskolába járt, de felnőtt korára ő is ateista lett.

1 Tovább »

Shabbat shalom

Kedveskedni akartam a vendégemnek egy angol vagy héber nyelvű Shabbat programmal. Felhívtam a Dohány utcai zsinagógát, ahol közölték velem, hogy csak magyar nyelvűt tartanak és sejtelmük sincs hol lehet más nyelven. A Mazsike már képes volt az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez elirányítani, akik melegen ajánlották a saját esti Shabbatukat vacsorával egybekötve 15 Euróért. Este Ariel elmondta, hogy ez mindenhol ingyenes, valószínű turistának hittek az érdeklődésemmel.

Ariel napközben megnézte a belvárost, és magától megtalálta a Hitközséget, megismerkedett a rabbival, kapott hasznos információkat stb. Másnap beadtuk a kabátját a tisztítóba, ebédeltünk a Guruban szendvicset és a salátát. Ebéd közben kitalálta, hogy ne menjünk a Shabbatra, mert nincs hozzá kedve. Közben éreztem, hogy igazán az nem jó, ha én is megyek. Nem firtattam, biztos ez kellemetlen lehet neki, ha nem zsidó "turistát" visz magával. Felajánlotta, hogy főz ő magunknak zsidó vacsorát, majd utána ülhetünk Shabbatot az én lakásomban. Belementem.

Este 19.00-kor érkezett haza. Elmesélte, hogy a sétája közben talált egy zsinagógát, besétált valami oldalkapun. Először el akarták küldeni, hogy ne zavarja a társaságot Shabbat alatt. Aztán a közös héber nyelvű kommunikáció megoldott mindent. Behívták, beszélgettek vele, közösen imádkoztak, meghívták vacsorára is és felajánlottak neki szállást, mivel Shabbat alatt nem használhat tömegközlekedést. És valljuk be a zsidónegyedból hozzám a Rózsadombra gyalogolni hosszú séta lenne. Ariel nem akart hazudni, hogy gyalogolni fog, a vacsorára nem maradt, elköszönt tőlük és eljött.

Ariel neki látott főzni. Én is segítettem neki salátát készíteni, azaz feldaraboltam a zöldségeket, de mivel még életemben soha nem csináltam salátát és erősen látszott a bizonytalanságom (bénaságom), Ariel befejezte helyettem. Eltakarítottunk a konyhában, majd felálltunk. Gyertyát nem gyújtottunk, ami felett nekem kellett volna imádkoznom, a füstjét magam felé terelve. Ariel imádkozni kezdett, én néztem rá, közben a kezemet összekulcsoltam keresztény szokáshoz méltóan. Énekelve és ringatózva imádkozott, sajnos nem értettem belőle semmit, de csodaszép volt, magamba záródtam és a lelkem megtelt nyugalommal.

2 Tovább »

Egy perzsa izraeli zsidó Budapesten

Flag_of_Israel.gifHarmincnyolcadik vendégem Ariel Galili (27) Jeruzsálemből, Izraelből érkezett hozzám. A srác perzsa származású, a cionista zsidó nagyszülei az 1940-es évek végén menekültek Iránból Izraelbe. Ariel már nem is beszél fársziul, csak héberül és angolul. Irodalom szakon végzett Jeruzsálemben, jelenleg jogi egyetemre jár, a másod évét kezdi szeptemberben. Közel-keleti bántalmazott nők védelmével szeretne foglalkozni a jövőben. Két hónapot élt egy lánnyal Varsóban, a kapcsolatuknak a múlt héten vége szakadt, akkor eldöntötte, hogy Budapestre utazik 10 napra. Kb. két hét múlva tér vissza Izraelbe. Ha befejezte az egyetemet, először vállalati jogászként fog elhelyezkedni, hogy feltöltse kicsit a készpénz tartalékait. A CS oldalon 5 pozitív referenciája van, ebből 4 hosttól.

Photo1 (18).jpgŐ az első vendégem, akit nem tudom mennyi ideig lesz nálam. Maximum a jövő hét csütörtökig, mert aznap én Londonba utazom, de az is lehet, hogy hamarabb elutazik valamelyik vidéki várost meglátogatni. Tegnap este érkezett hozzám a reptérről taxival. Miután lepakolt, felcsatlakozott a wifimre, letöltött egy magyar szótanulós appot, és elkezdett a turistáknak hasznos magyar szavakat memorizálni. Késztettem quesadillast (mexikói sajtos tortillát), valamint megsütött tortillába mungóbabcsírát tekertem. A vacsora után mindent elmosogatott, azokat a tálakat is, amik már előtte is a mosogatóban voltak. Bebuszoztunk a városba, a Király utcában még egyszer vacsoráztunk (ő gyrost én tejbegrízt) egy török kifőzdében. Utána elmentünk a Gozsdu udvar Pointer Pub angol sörözőjébe. Házi magyar csapolt cidert és sört ittunk. A pub elé kiálltunk elszívni egy szál cigarettát, majd kisvártatva megjelent egy hajléktalan, egyik kezében gyüjtögetett üvegekkel, a másikban egy zacskó élelmiszerrel, és tökéletes angolsággal szépen megkért, hogy adjunk neki pénzt, emellett egy rögtönzött történetet is tálalt nekünk, hogy mire kéri. Annyira meglepődtem, hogy angolul koldulnak a zsidónegyedben, hogy kapott 150 Ft-ot. Zárás után átsétáltunk a Kakas Presszóba meginni még két cidert, mielőtt az éjszakai buszunkkal hazamehetnénk. Ariel kissé feszülten megjegyezte, hogy mindenki őt bámulja. Mondtam neki, hogy ne törődjön vele és vélhetően nem mindennapi jelenség lehet itt egy közel 2 méter magas derékig érő raszta hajú perzsa vendégeskedése.

4 Tovább »

couchsurfing

blogavatar

A világ minden pontjáról fogadok utazókat és adok nekik szállást a kanapémon, és én is a couchsurfing.org-ot használom szálláskeresésre a saját utazásaimkor. A CS tapasztalataimat igyekszem megosztani a blogon. A CouchSurfing International Inc. és a blog között nincsen semmilyen intézményes kapcsolat. A vállalat sem a blogot, sem az íróit nem szponzorálja, és semmilyen anyagi juttatásban nem részesíti. I receive travelers from around the world and I provide them with accommodation on my couch. I also plan on using couchsurfing to find accommodation on my own travels. On this blog I write about my couchsurfing experience. There is no institutional relationship between CouchSurfing International Inc. and this blog. The company does not sponsor or pay any compensation to this blog and its authors.

Hirdetés

Facebook

Utolsó kommentek

Itt támogathatsz