Pár napja kaptam requestet egy amerikai sráctól, Devintől (23). Negyvenharmadik vendégem Eureka városban él Kaliforniában. Jelenleg Németországban vigyáz az unokatestvére házára és kutyáira. Angol nyelvtanár és egyetemista. Nem volt host/surfer referenciája, mert februárban regisztrált, de a levele nagyon rendben volt és igent mondtam neki. Eredetileg kedd-csütörtök napokra jött volna hozzám, de átkérte magát csütörtök-szombatra. Írtam neki, hogy csütörtök este az Akváriumba szeretnék menni Rájátszás koncertre, amiből nem fog érteni semmit, de meghallgathatja milyen a magyar underground zene. Örömmel igent mondott. Tegnap este a Starbucks előtt találkoztunk. Elugrottunk a Cserpesbe enni, addig Devin elmesélte, hogy nem fog ma este nálam aludni, mert 2 nappal előbb a Bécs-Budapest buszjáraton megismert egy chilei lányt és vele lesz. Közben kiderült, hogy az első éjszakákat egy másik CS hostnál töltötte, a lány pedig egy lánykollégiumban lakott. A lány ma megy Barcelonába, Devin még nem tudja, hogy utazzon e vele vagy sem.

Elmentünk a koncertre, közben felváltva rendeltünk nekem Cidert, Devinnak sört. Gyorsan fogyott, én alig ettem és rég ittam alkoholt, ez azt eredményezte, hogy a negyedik után már nem szabadott volna kikérni a többit..

A Rájátszás koncert után bementünk egy másik koncertre, amit szintén egy magyar csapat tartott. Gengszter rap zenéjük volt, főleg feldolgozásokat játszottak, de valami eszméletlen tehetséggel. Az első sorba mentünk és ott táncoltunk és ugráltunk. Közben rendeltük tovább a cidereket.

Kimentünk valamelyik szófára pihenni és felajánlottam Devinnek, hogy hívja át a lányt (és egyben negyvennegyedik vendégemet) is hozzám és alhatnak nálam. Mondta, hogy ez kissé problémás lesz, mert valószínű a lány nem akar csak úgy vele aludni, ami az FB csetelésből ki is derült. Adtam némi tanácsot neki, hogy kezelje ezt a szituációt, ami aztán be is vált. A lány megérkezett. Mi közben tovább rendelgettük a köröket. Közben felhívott a barátom magyaráztam neki, valamit amire nem emlékszem. Majd újra felhívott és átadtam a chilei lánynak, hogy beszéljen ő vele, arra gondoltam, hogy D nem fogja észrevenni, hogy nem én vagyok az. Észrevette és visszakérte a telefont. Aztán Devin sms-ezgetett vele helyettem. Ezt már csak reggel olvastam el. Jézus Isten. Soha ne add oda egy srácnak a mobilodat, hogy az válaszoljon helyetted a párod üzenetére!

Devin később rá akart gyújtani, kimentünk a szabad ég alá, én elkezdtem közben egy magyar párral beszélgetni angolul. Itt elkövettem egy óriási hibát, nem értem milyen (részeg) megfontolásból, de rábíztam a táskámat Devinékre.

Negyvenegy és negyvenkettedik vendégem, Kijevből, Ukrajnából érkeztek hozzám. Jane Right - vélhetően ez egy művésznév - 22 éves. Újságíró szakot végez master képzésen a kijevi egyetemen. Szabadúszó fotós és nemezelt táskákat készít, valamint egy boltban dolgozik, ahol mindenféle érdekes ruhákat és ékszereket árulnak. A barátja, Jura (33) kaligráfus Donetsk városból, szintén Ukrajnából. Egy orosz social média játék cégnek fejleszt játékokat. A srác nem tagja a CS-nek, és nem beszél angolul. Jane 2011-ben csatlakozott és 18 surfert fogadott, és egy helyen volt eddig vendég.

A találkozásunkkor elmesélték, hogy a Liszt Ferenc Reptéren volt egy kis problémájuk a határőrséggel. Ugyanis kértek tőlük meghívólevelet vagy szállodai szobafoglalást igazoló papírt. Nyilván egyikük sem volt. A Couchsurfing mibenlétét nem volt kedvük elmagyarázni a kedves határőröknek, ezért azt mondták, hogy itt fognak szállást keresni. Kérdezték tőlük, hogy hogyan kaphattak vízumot, ha nem volt szállodájuk. Nem akarták elmondani, hogy ilyenkor az a bevált gyakorlat, hogy foglalnak egy szállást és repjegyet, megkapják a vizumot, majd utána lemondják a szállást. Azt mondták a határőröknek, ami félig igaz is volt, hogy lemondták a szállást, mert szereztek ismerősön keresztül pár magáncímet, ahol aludhatnak. A határőrség elkérte a címlistát és felvitte a gépbe a címeket. Megvan a határőrségnek a címem! Be kellett még mutatniuk a vissza útra szóló repülőjegyüket, majd végül beengedték őket. Mivel Ukrajna nem az EU része, így sokkal szigorúbban ellenőrzik a schengeni határon kívül érkezőket.

Este 21.00 körül, miutén hazaértünk felraktuk az aznap vásárolt térképemet. Még akkor "felszúrtam" az összes város helyét, ahonnan eddig érkeztek vendégeim. Az a terv, hogy ezek után minden új vendégem kap majd egy szines rajzszöget és "felszúrja magát" a térképre. Az oxfordi vendéglátómtól, Zsuzsitól loptam az ötletet, bár ő minden vendége kezébe ad egy filcet, hogy írják alá. Én nem akarom összefirkáltatni a térképet, valamint hiányozna róla az első 40 vendégem aláírása. Jane teljesen elképedt, hogy május óta hogyan fogadhattam 40 couchsurfert, amikor ő több mint két éve tag, és összesen nem kapott ennyi requestet azóta. Erre annyit válaszoltam, hogy Budapest nagyon népszerű utazási célpont Európában. Azt nem akartam már hozzá tenni, nehogy megsértsem őket, hogy a mi fővárosunk vélhetően népszerűbb, mint Kijev. Nem, nem raktuk fel ferdén a térképet, csak ferdén fotóztam le.

Harminckilencedik és negyvenedik vendégeim Hollandiából érkeztek hozzám. Mindketten repülés mérnöknek készülnek és ugyanazon az egyetemen tanulnak. Fons Leeuw (21) Delftben lakik, Daan Gorter (30) Amsterdamban. Fons kap állami támogatást valamint diákhitelt is felvett, ebből fizeti a tandíját és a megélhetési költségeit. Az egyetem után repülőgépeket akar tervezni. A hazája szomszéd országaiba utazott eddig. Ez a budapesti út az első couchsurfing élménye. Daan autószerelőként dolgozik hétvégenként a családi műhelyben. Az egyetem után valamelyik légitársaságnál akar elhelyezkedni, és a vállalat menedzsment érdekli. Kb. ötven országban járt eddig. Nagyjából 80 vendéget hostolt a tavaly februári csatlakozása óta (Jézusom! És én még azt hittem, hogy az én eddigi 40 vendégem rengeteg!) és kb. 5 helyen volt surfer.

Daan írta a requestet és egy héttel ezelőtt volt egy skype beszélgetésünk, kiváncsi volt, hogy mennyire nyerjük el egymás szimpátiáját. A levelezésünkben rákérdeztem a foglalkozására, mivel az adatlapján azt említette, hogy pingvineket ad el a fekete piacon. Visszaírta, hogy rocket scientisnek készül, de ezt nem tartotta annyira érdekes foglalkozásnak. Válaszul elküldtem neki ezt a videót, amivel beloptam magamat a szivükbe:

Az izraeli vendégemmel elutaztunk Egerbe a hétvégén. Szombat este kivitt minket Laci barátom Egerszólátra Réka barátnőm tanyájára, akinél aznap este kanapészörföltünk. Kiváló hoszt volt, 21 éve a legjobb barátom, nem kellett requestet küldeni. A gyerekeknek adtunk csokit, a szülőknek cantuccinit. Örültek. Viszonzásul a vendéglátóink adtak nekünk salátát, nekem cidert, Arielnek pálinkát. Ariel szeme se rebbent a pohár lehajtása közben, gyakorlott ivó. Reggel üres ház fogadott, a család lelépett a nagymamához. Készítettünk reggelit és főztünk kávét, majd megkerestük a nagymamát.

Megtekintettük a tájat.

Kedveskedni akartam a vendégemnek egy angol vagy héber nyelvű Shabbat programmal. Felhívtam a Dohány utcai zsinagógát, ahol közölték velem, hogy csak magyar nyelvűt tartanak és sejtelmük sincs hol lehet más nyelven. A Mazsike már képes volt az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez elirányítani, akik melegen ajánlották a saját esti Shabbatukat vacsorával egybekötve 15 Euróért. Este Ariel elmondta, hogy ez mindenhol ingyenes, valószínű turistának hittek az érdeklődésemmel.

Ariel napközben megnézte a belvárost, és magától megtalálta a Hitközséget, megismerkedett a rabbival, kapott hasznos információkat stb. Másnap beadtuk a kabátját a tisztítóba, ebédeltünk a Guruban szendvicset és a salátát. Ebéd közben kitalálta, hogy ne menjünk a Shabbatra, mert nincs hozzá kedve. Közben éreztem, hogy igazán az nem jó, ha én is megyek. Nem firtattam, biztos ez kellemetlen lehet neki, ha nem zsidó "turistát" visz magával. Felajánlotta, hogy főz ő magunknak zsidó vacsorát, majd utána ülhetünk Shabbatot az én lakásomban. Belementem.

Este 19.00-kor érkezett haza. Elmesélte, hogy a sétája közben talált egy zsinagógát, besétált valami oldalkapun. Először el akarták küldeni, hogy ne zavarja a társaságot Shabbat alatt. Aztán a közös héber nyelvű kommunikáció megoldott mindent. Behívták, beszélgettek vele, közösen imádkoztak, meghívták vacsorára is és felajánlottak neki szállást, mivel Shabbat alatt nem használhat tömegközlekedést. És valljuk be a zsidónegyedból hozzám a Rózsadombra gyalogolni hosszú séta lenne. Ariel nem akart hazudni, hogy gyalogolni fog, a vacsorára nem maradt, elköszönt tőlük és eljött.

Ariel neki látott főzni. Én is segítettem neki salátát készíteni, azaz feldaraboltam a zöldségeket, de mivel még életemben soha nem csináltam salátát és erősen látszott a bizonytalanságom (bénaságom), Ariel befejezte helyettem. Eltakarítottunk a konyhában, majd felálltunk. Gyertyát nem gyújtottunk, ami felett nekem kellett volna imádkoznom, a füstjét magam felé terelve. Ariel imádkozni kezdett, én néztem rá, közben a kezemet összekulcsoltam keresztény szokáshoz méltóan. Énekelve és ringatózva imádkozott, sajnos nem értettem belőle semmit, de csodaszép volt, magamba záródtam és a lelkem megtelt nyugalommal.