A pontos instrukcióknak köszönhetően könnyen megtaláltam a huszonkettedik hosztom, Maria (27) házát Szalonikiben. Benn a barátjával együtt fogadtak, gyorsan megmutatták a lakást, elmondták a hasznos tudnivalókat, én odaadtam a thank you giftemet, ami egy rúd Pick szalámi volt. Maria őszintén őrült az ajándékomnak, meleg ölelést kaptam érte. Aztén kezembe nyomtak egy kulcsot és le is léptek valahova. Kipakoltam a cuccaimat, interneteztem kicsit, majd kísérletet tettem a délutáni sziesztához, de nem sikerült. Közben megérkezett két német srác, bejöttek a szobámba, bemutatkoztak (még soha nem mutatkoztam be senkinek ágyon fekve), és összeszedték a cuccaikat és átpakoltak a másik vendégszobába. Nyakamba vettem a fényképezőgépemet, és útnak indultam kb. 13.00 körül. Mariaek Szaloniki óvárosi részében laknak a hegyen. Tradícionális házak, és kóbormacskák mindehol. Nagyon sok.
Egy közeli Baba.Q nevű grill étteremben rendeltem egy zöldséges pitát, kettő darabot kaptam 3.5 Euróért. A kiszolgálás szuper kedves volt. Kiültem a teraszra, megettem életem legfinomabb zöldséges pitáját, majd tovább sétáltam. Lementem egészen a kikötőig, végigsétáltam a parton, ott beültem egy Tribeca nevű helyre. Robert De Nironak van ilyen nevű grill étterme New Yorkban, és egy filmfesztivál is erről van elnevezve. A pincérlány nehezen értette meg a rendelésemet, de másodjára sikerült kihozni a lattemat, ami csodás volt.
Kedvenc programomnak hódolva néztem az elhaladó turistákat, legalábbis, amíg meg nem kaptam a wifi jelszót. Ilyenkor mindig elhatározom, hogy semmire sem gondolva fogok kifelé bámulni a fejemből, de a kávézókban mindig van wifi, így rászabadulok az internetre. Szóval a kávézós önfeledt nézelődés csak online valósul meg. Az igazi kikapcsolódás csak sétálva tehető meg, akkor nincs mobil a kezemben, ami megzavarhatná a nyugalmat.
Lesétáltam a toronyhoz, leültem egy padra olvasni, aztán tovább gyalogoltam. Kora este felé visszafelé vettem az utamat, és kitaláltam, hogy sürgősen pedikűrösre van szükségem, mikor megláttam a sarkamat a szandálban. Megkérdeztem két helyi nőt, hogy hol találhatok egy szépségszalont, és ajánlottak nekem egyet kb. 150 méterrel odébb. Jóga stúdiót vezetnek a házban, ahova betévedtem, hívtak jógázni, de a láb problémát sürgősebbnek éreztem.
A pedikűr után vettem néhány péksüteményt egy elegáns pékségben. Álltam a pult előtt, és válogattam a pompás csodák között, 4 darab nagy sütit kértem, két külön zacskóba fért bele. A méret és a hely alapján elővettem egy 10 eurós bankjegyet, majd a kiszolgáló lány közli, hogy 1 Eur lesz. Visszakérdezem, mennyi? Nem akartam elhinni, de tényleg ennyi volt. Hazafelé menet ugyanabba a grilles étterembe tértem vissza, ettem lazac salátát 5 Euróért, majd elsétáltam egy helyi élelmiszerboltba némi reggeliért és ásványvízért. A bolti árak lesokkoltak, kb 35 %-al volt drágább minden az otthoniakéhoz képest. Egy biztos, nem megyek többet boltba vásárolni semmit.
21.00 körül értem "haza". Nem volt otthon senki. Lezuhanyoztam, és álmosan bedőltem az ágyamba. A fáradságtól nehezen tudtam elaludni, mikor már majdnem sikerült, hallottam, hogy többen megérkeznek. Benyitottak a szobámba, és bejött egy pár. A lány, a "ouchh.. somebody is sleeping here" felkiálltással botladozott át a szobán a sötétben. Én úgy tettem, mintha valóban aludnék. Lerakták a hálózsákjukat a földre és elaludtak. Én közben meg WTF! Maria egy szóval nem mondta, hogy jönnek még a szobámba más vendégek is. Az első reakcióm szerint nagyon dühös voltam, aztán később lenyugodtam, ugyanis a profilján kinn van, hogy sokat hosztol, és sok vendéget is fogad egyszerre akár. Azaz felkészülhettem volna erre is. Az éjszaka eldöntöttem, hogy másnap átkérem magam a másik hosztomhoz, így nem akarok még egy éjszakát itt maradni.
12 óra alvás után 10.00-kor ébredtem fel. A mellettem fekvő pár is akkor ébredezett. Nem mutatkoztunk be, igazán nem is beszéltünk egymához. Maria kinn ült a gépénél. Csináltam gombás rántottát neki és magamnak. Panos, a barátja nem kért enni. Reggeliztünk és beszélgetni kezdtünk. Maria szakmáját tekintve óvónéni, de nem tud elhelyezkedni, mivel a válság miatt a legtöbb óvoda bezárt, a meglévőek túlterheltek, a városnak nincs pénze újakat nyitni, nincs betöltetlen állás. A barátjával együtt teát, arckrémet, arcradírt, naptejet, sampont és mindenféle kenceficéket készít. Minden bio természetesen. A füveket hozzá a hegyeken szedik le. Különböző kurzusokon és a youtube-on képezte ki magát. A termékeiket az ismerőseiknek és piacokon értékesítik. Arra elég a bevételeik, hogy nagyon szerényen megéljenek belőle, de semmi extra. Mikor Maria a kapcsolatáról mesélt nekem, és arról, hogy jó lenne néha kettesben kimozdulniuk valahova, nem csak folyamatosan dolgozni, én felvetettem ötletnek a mozizást, amire az volt a válasz, hogy arra nincs pénzük. Ebből kiindulva, akkor végtelenül szerényen élnek meg a kozmetikai termékek gyártásából. Emellett még cuki macis és mindenféle állatos gyereksapkákat is köt eladásra.
Összeszedtük magunkat és átsétálva a hegyen elmentünk egy műhelybe, ahol stencileket készítettünk. Azaz én csak az elején néztem mit csinálnak, aztán leléptem. Két másik görög lány esett be a műhelybe. Antirasszista stencileket gyártanak, amiket felfújnak a falakra. Underground szabadságharcosok a lányok. Próbálják a maguk eszközeivel elérni, hogy a melegeknek több joguk legyenek, mint amennyi ma van. Görögország alapvetően tradícionális, konzervatív és férfiközpontú ország. A homoszexuálisok jogaiért harcolnak, és emellett feminista törekvéseik is vannak. Szóval graffitiket és plakátokat gyártanak. Beszédeket tartanak, ingyenes rendezvényeket szerveznek. Többek között évente két bio fesztivált.
Csodálkozva és ámulva hallgattam Maria szavait. A lány tele van melegséggel, tenni akarással, az országa és a népe igazságosabb és jobb jövőéjért küzd. Véleménye szerint a gazdag embereknek csak annyi pénzt kéne megtartaniuk, amennyi elég a megélhetésükhöz, és a többit szétosztani a szegényeknek. Mikor meséltem neki néhány tehetősebb barátomról, egyből hevesen úgy reagált, hogy miért nem tartanak meg maguknak havi 1000 Eurót az életre, és a többit szétoszthatnák a szegényeknek. Erre megszeppenten elhallgattam, hiszen ennél én is többet költök el havonta.. és én abszolute nem vagyok gazdag. Sőt. Gondolhatjuk azt, hogy Maria egy naív és utopisztikus ideában gondolkodik, és neki tényleg elhiszem, hogy ő valóban ezt is tenné, ha gazdag lenne (bár ő soha nem lesz az), de mindenkit megváltoztat a pénz. Bár ha abból indulok ki, hogy milyen életformát választott magának, és ő évek óta szabadságharcos életet él, hogy Maria egy nap alatt többet próbál tenni (és tesz is) egy jobb világért, mint amennyit én egész életemben eddig tettem, akkor elgondolkodom.. és hiszek neki.
Persze probáltam olyan érvekkel jönni, hogy a gazdag embereknek nagy házuk van, magas rezsi költségeik, ezt nem lehet 1000 Euróból fenntartani. És pont azért lettek vagyonosak, hogy önmaguknak (és családjuknak) a legkényelmesebb életszinvonalat biztosíthassák. Ugyanakkor az összes gazdag ismerősöm jótékonykodik is. Ha távolabbra megyünk, és az amerikai szupergazdagokra gondolunk, akkor ők már szemmel látható összegeket is elköltenek jótékonykodásra, amellett, hogy mocskosan gazdagok maradnak továbbra is, és a vagyonuk egyre csak nő (Bill Gates, Warren Buffett, Soros György alapítványai, csak a kedvenceimet említve. De az ifjú milliárdos Mark Zuckerberg is mélyen a zsebébe nyúlt tavaly, hogy másokon segíthessen).
Ha a nemrég publikált TOP 100 leggazdagabb magyar listára gondolok, elképesztő azt látni, hogy a válság óta mindegyik milliárdos vagyona nőtt, sőt, több pénzük lett, mint 2007-ben volt. Miközben egy óriási réteg itthon mélyszegénységbe került, és ez a réteg egyre szélesedik-vastagodik. A szupergazdagok meg még szuper gazdagabbak lettek és lesznek. Hova mélyülhet még a szakadék? A meggazdagosással akkor van baj, ha tevékenységükkel nem teremtenek új értéket, ha úgy lesznek gazdagok, hogy elvesznek valamit valaki mástól.. Az említett top 100-as listáról van egy barátom, ha hívhatom annak, de több, mint haver. Ráfér egy kezemre hányszor láttam jókedvűnek.
Folytatjuk...
Kövess Facebookon és Instagramon is.
Utolsó kommentek