Hatvanegyedik vendégem Bilgehan Engin (25) Törökországból érkezett hozzám. Ankarában nőtt fel, és az egyetem megkezdésével költözött Isztambulba, ahol most is él. Egy hetes közép-európai túrát szervezett magának, kétnaponta utazott át más városba, és Budapest volt a legutolsó célpont. Villamosmérnök karon tanult, érdekli a politika, gitározik és énekel. Szoftvereket ír automatizált berendezésekhez, gyártósorokhoz. 10 vendégtől és 8 vendéglátótól van pozitív referenciája, de ennél többet hosztolt, szörfölt.
Szombat este érkezett a lakásomhoz. Este itthon maradtunk, volt egy sör és egy cider a hűtömben. Beszélgettünk az isztambuli és kairói demonstrációkról. Isztambulban május végén kb. 50 fiatalember vonult a Taksim térre tiltakozni egy épülő bevásárlócentrum miatt, mivel az építkezés megszüntette volna az egyik parkjukat. A tüntetés néhány nap alatt tízezres, majd százezres méretűre duzzadt. A rendőrség elzárta a tüntetők útját, amire válaszul az elején lévő demonstrálók kövekkel dobálták meg a rendőröket. A rendőrség könnygázt vetett be a tömeg ellen. A törökök pláza elleni tüntetése szimbolikus volt, valójában a regnáló rezsim ellen tiltakoztak. A módosult vallásközpontú oktatásról, a kormány vallási szigorító intézkedései ellen vonultak az utcára. A sok kis változtatásokból lett elegük. Törökország a legliberálisabb muszlim ország volt eddig.
A kormány két hétig semmilyen formában nem nyilatkozott a belső vagy külső médiának, a hírszolgáltatók sem tudósítottak az eseményekről. Twitteren, Facebookon azonban a civilek terjesztették az esemény hírét. A kormány később saját hamis események kreálásával próbálta befolyásolni a nemzetközi médiát. Például általuk felbérelt huligánok szétvertek valamit, amit lefilmeztek, és ezt használták bizonyítékul, és indoklásul, amiért könnygázt használtak a "brutális" tüntetők ellen. A rendőrségi és katonai akciók következtében 5 ember meghalt, a könnygáz miatt pedig több, mint százan vesztették el az egyik szemül látását. Az egyik srácot a rendőrök agyonverték, egy másik egyetemistát fejbelőtték. Azonnal a tüntetés jelképévé vált: több demonstráló transzparensen és a ruháján viselte a nevét. A kormány közönyös maradt, csupán csak néhány politikus fejezte ki részvétét. A tüntetők végig arra vártak, hogy a miniszterelnökük álljon ki és kérjen bocsánatot, de ez nem történt meg. Bilgehan szerint ha ez bekövetkezett volna, mindenki azonnal hazament volna.
A tömeg felkészült volt: könnygáz elleni folyadékot vittek magukkal termoszban. Ez egy tejben feloldott gyógyszer, amit könnygáz támadás esetén az arcra kell kenni. Ezt osztogatták egymásnak. Bilgehan is részt vett a tüntetéseken, ő is kapott a folyadékból egy idegentől. Néhány tüntető rendőrségi autókat gyújtott fel, és üzleteket rombolt szét.
Június végén abbamaradtak a tüntetések, azonban a mai napig a parkokban gyűléseket rendeznek, ahol különféle témákban tartanak politikai, közösségi beszélgetéseket. Oda lehet menni, sorszámot húzni és bárki nyilvánosan kiállhat és elmondhatja a véleményét. Amolyan Speakers' Corner Hyde-Park rendszerként működnek. Két év múlva ismét választások lesznek Törökországban, de Bilgehan nem lát esélyt a változásra. A kormány, több, mint 50 százalék többséget élvez a parlamentben, azt tehetnek amit akarnak, és nincs érdemleges, erős ellenzékük. Nagyon ismerős ez a felállás számunkra is..
Bilgehan jelenleg a szíriai eseményeket figyeli feszülten, mivel februárban megkezdi a 6 vagy 12 hónapos sorkatonai szolgálatát. Törökországban a katonai felettesei döntenek arról, hogy fél évet vagy egy évet kell benn maradnia. Ha Szíriában háború lesz, egész biztos, hogy az Törökországra is hatással lesz.
Vasárnap az unokaöcsém 15 éves szülinapját ünnepelte a családom, délelőtt Bilgehan bement várost nézni, én mentem Törökbálintra. Este 22.30-ra értem a Margit szigeti couchsurfing találkozóra, ahol felvettem a vendégemet, és Bilgehan meghívására ellátogattunk a Mechwart ligeti Pointer Pubba meginni egy italt, mielőtt hazamegyünk. Bilgehan éhes volt, útközben egy török étkezdébe ugrottunk be. Kiderült (számomra), hogy az ételek egy része nem is török, bár minden országban lévő török étterem alkalmazkodik a helyi gasztronómiához néhány étellel.
Hazaérve Bilgehan készített pár közös képet rólunk, én is róla. Másnap reggel 06.00-kor kelt, és 06.10-kor távozott a lakásomból, hogy elérje a hazainduló repülőgépét.
Ha tetszett a poszt kövess minket a Facebookon is!
Utolsó kommentek