A Couchsurfing Inc. néhány hónapja újradizájnolta a couchsurfing.org oldalt, azért, hogy még használhatóbbá és szebbé tegyék az oldalt. Egy szolgáltatás esetében egy honlap újraépítése, funkciók törlése vagy újak alkotása azért születik meg, hogy a felhasználóknak legyen könnyebb, egyszerűbb és szerethetőbb. Ennek ellenébe menni nem sok értelme van, hiszen csak azt kockáztatjuk, hogy a felhasználók elhagyják az oldalt. Nos, mit csinált a CS Inc.?

Előnyei:

- szebb lett az oldal, kétségtelen.

- Ha kapok egy szar requestet, elég csak a decline gombot megnyomni, rám van bízva akarok e levelet biggyeszteni mellé, vagy sem. Néha nem akarok. Bár kétségtelen ez nagyon udvariatlan dolog. Akkor alkalmazom kizárólag, hogyha a requestbe semmi energiát nem tettek. Régen mindenkinek levelet kellett irni elutasítás esetén is.

- Részletesebben ki kell tölteni a my home oldalt, ami nem volt külön oldal korábban. Kimerítőleg írhatunk a kanapéról, szobáról, környékről, ahol élünk. Szörferek számára hasznos fejlesztés.

Hátrányai:

- Korábban az elfogadott, és elutasított requesteket külön linkek alá tette. Ez azért volt hasznos, mert ha pl. 1-2 hónappal ezelőtt elfogadtam valaki kérését, akkor a várható érkezése előtt elég volt az accapted linkre kattintani, és szépen a második kattintásra bele is tudtam menni a levelezésünkbe, hogy írhassak neki pl. azügyben mikor leszek otthon. És mi van most? Én napi 3-5 requestet kapok. Februárban. Nyáron 50-60 között. Most gyönyörűen egymás alá pakolja az elutasított, pendingben hagyott és elfogadott requesteket. Azaz 10-15 perces lefelé görgetéssel show more threads gomb nyomogatással egyenként átnyálazva az összes levelet jutok el ahhoz a szörferhez, aki 2 hónapja levelezett velem először. És közben dühöngök. Köszönöm, Couchsurfing Company!

Százharmadik vendégem a brazil Catherine Freie (32) Braziliából, San Paoloból érkezett hozzám. Élt világszerte mindenhol, most épp három hónapot tanul olaszul Rómában. Szakmáját tekintve világosító brazil filmekben. Miután visszatér hazájába, egy lámpákat kölcsönző filmes céget fog vezetni. Kb. 15 referenciája van főleg hosztoktól.

Napközben érkezett meg hozzám letenni a cuccát. Nem volt elsőre szimpatikus, zajos és hangos volt, sercegős nikotinos hanggal. És nem voltunk egy energiaszinten. Készültem egy hétvégi vizsgára, megkértem rá, hogy este találkozhassunk a belvárosban. Elsétáltunk a Gozsduba ciderezni. Perceken belül teljesen megváltozott róla a véleményem. Catherine tele volt energiával és vibrálással, és én is "kész voltam" ezt befogadni. Beszélgettünk a brazil filmiparról, az utazásairól, a különböző kontinenseken töltött kalandjairól. Férfiakról és kapcsolatokról. Catherine független és szabad nő, a szó szoros értelmében. Leráz magáról minden konvenciót, és a saját szabályrendszere szerint éli az életét. Szeret minden eset bulizni valahol, ismeretlenekkel ismerkedni és imád inni. Ezt be is bizonyította a nálam töltött 3 nap alatt. Egész este ő állta a számlánkat. A fotó Catherineről már sötétedéskor készült mobillal, így technikailag mind rossz lett.

Hazafelé menet meglepődött, hogy a villamosmegállóban beszálláskor türelmesen megvárjuk, amíg mindenki kiszáll a szerelvényből és csak azután szállunk be. Rómában azonnal tolakszik mindenki. Mondtam neki, hogy igen, nekem is hasonló tapasztalatom volt Nápolyban. Ő is látta, hogy a mi rendszerünk logikusabb és kényelmesebb. Mondtam neki, hogy éljen kicsit Londonban, bár ott nincs villamos, és a buszon máshol szállnak fel és le az emberek, de türelmet lehet tőlük tanulni. A Király utcában a parkoló autókról összeszedte a havat, sosem látott még havazást, és boldog volt, hogy ezt itt megélhette. Mondtam neki, hogy nem, ez nem havazás, de ő ragaszkodott hozzá, hogy ez az.

Másnap és harmadnapot már nem töltöttük együtt, csak a szállásadója voltam. Készültem a vizsgáimra, nem mehettem sehova.

Egy éve írtam egy posztot erről a témáról, ezt szeretném most folytatni.

Vannak olyan hosztok, aki gender preferenciát állítanak be az adatlapjukon, férfiak, akik csak nőt hosztolnak. Ők elsősorban randizásra használják az oldalt, vagy csak kényelmesebben érzik magukat otthon lányok társaságában. Férfiak, akik csak férfiakat hosztolnak, azok 98 %-ban melegek, és ők is partnerkeresésre használják a CS-t. Több olyan profilt láttam, ahol szövegesen is kiírták, hogy ne írjanak nekik lányok. Természetesen ez nem igaz minden melegre, engem például Brüsszelben egy homoszexuális fiúpár hosztolt 2 éjszaka, nagyon remek estéket dumáltunk végig, valamint az utolsó estémen is szintén egy meleg ambassador srác hosztolt, aki nem jelezte az adatlapján, hogy meleg, hanem a személyes beszélgetés során mondta el.

Nekem nincsen nemi preferenciám, vegyes arányban hosztoltaltam, lányokat, fiúkat, párokat, heteroszexuálisokat és homoszexualisokat. Kb. 45 férfi, 25 nő, 15 pár vendégem volt. Azt viszont mindenképp elmondhatjuk, hogy a fiúkat több lány hosztolja, mint a saját neme, és ugyanez fordítva, talán nálam is ezért a legnagyobb a szóló férfi vendégek száma. Sokan párokat nem szeretnek hosztolni, mert gyakran volt velük olyan tapasztalatuk, hogy ingyen szállásnak használták őket, a pár végig kettesben akart lenni. Nekem inkább pont az ellenkezője a tapasztalatom: a párok örültek a személyemnek, főleg ha hosszabb utazáson vesznek már részt együtt, kell a társaság :-). Én kifejezetten szeretek párokat hosztolni. Friss szerelmeseknek azonban nem ajánlom a couchsurfinget, pont az intimitás hiánya nem jó egy néhány hete összejött párnak, akik első közös utazásra indulnak együtt.

Szerettem a Rózsadombon élni. Zöld környezet, jó a levegő, fák, tiszta és csendes környék. Nyugodt szívvel sétálhattam haza éjjel, és "mások" az emberek is, akik itt élnek. 8 évig éltem itt, már a második lakásban. Szerettem a teraszt, ami egy csodás kerthez kapcsolódott. Szerettem kinn ücsörögve dolgozni, napozni. Ja és a macskának is tökéletesen megfelelő volt, vadászhatott a kertben kedvére. Nyáron csak enni és aludni jött haza. Annyi hátránya mindenképp volt, hogy a belvárosból hazáig jutni kb. 40 perc, azaz általában már reggel vittem magammal a sportcuccaimat is, mert sosem volt idő hazaugrani érte. A kis lakóközösségnek viszont ára van. Mindig van egy problémás szomszéd. Például az a baj, hogy este 22.00-kor beszélgetek a vendégemmel a teraszomon. Ha ez megtörtént, akkor a teraszszomszédom mindig kijött szólni, hogy nem tud aludni. Be kellett fejezni a trécselést és betakarodni a lakásba. Egyébként szó nélkül megtettük, csak szegénynek egy végtelenül agresszív természete volt, nem tudott normálisan szólni semmiért. Íme egy kép a teraszomról fotózva:

Két és fél évig couchsurfingeltem a házban. Mikor beköltöztem, 5 évvel ezelőtt, akkor szó szerint nem voltak szomszédaim. Négy lakásos társasházban laktam. A felettem lévő idős bácsi, kb. 80 és 90 között lehet lehet, évi 3-4 hetet töltött Budapesten, és persze felettem lakik ilyenkor, a többi 11 hónapot valamelyik másik országban tölti. Anno orvos volt. Sosem kérdeztem hol lakik, igazán soha nem is beszélgettünk a köszönésen kivül. Néha rámszólt, hogy ne felejtsem el a kaput bezárni magam után. Valamint egyszer mesélt arról, hogy az előttem lévő lakóknak kutyái voltak, félelmetesek és ugatósak. De nekem macskám van, ez oké neki. Ez volt az egyetlen hosszabb beszélgetésünk (értsd: eltartott 3 percig). A másik két lakásban nem lakott senki.

Egy évvel később beköltözött egy család a fenti másik lakásba. Az apát nevezzük Bélának (nem így hívják), volt taxis, tartósan munkanélküli, 50 és 60 között lehet. Az elmúlt 3 évben nincs munkája. A felesége nem tudom dolgozik-e, vele sohasem beszélgettem. A kb. 25 éves fiuk is velük lakik, ő tartja el a családot. Esélye sincs szegénynek külön költözni, mert vélhetően két lakást és háztartást már nem tud megfizetni. A szülőknek addig jó, amíg a srác szingli, és nem merül fel az igény benne, hogy mégis különköltözne. Az idős doktor néha ad Bélának egy kis házimunkát, abból akad némi jövedelme.

Százegy és százkettedik vendégeim három éjszakát voltak nálam, a belga Quentin Halsberghe (27) és a barátja, Julien (26) Brüsszelből. Quentinnek 25 pozitív referenciája van vendégektől, és 9 hosztoktól. Juliennek én voltam az első CS élménye. Az első este elmentünk a meet up-osok karácsonyi bulijára december 17-én. Nem voltak sokan, de találkoztunk néhány ismerősömmel. A két srác a középiskola úta jó barátok. Mindketten kissé szégyenlősek, de nagyon kedvesek voltak, finom és érzékeny humorral megáldva.

Quentinnek egy hosszú kapcsolata volt, kb 10 évig, másfél éve szakítottak a lánnyal, azóta egyedül van. Juliennek sohasem volt még komoly kapcsolata, viszont folyamatosan voltak és vannak barátnői. Az első este megkért rá, hogy adjak neki tanácsokat hogyan lehetne jobb az ágyban. Az első reakcióm erre a kérésre először megállíthatatlan röhögés volt, aztán miért ne, gondoltam, beszélhetünk végül is bármiről. Az egyértelmű volt, hogy Julien elméleti oktatásra gondolt :-) Sétáltunk a városban, és próbáltam nekik összeszedni a gondolataimat a jó szerető kapcsán. Nagyon figyeltek, remélem mondtam nekik néhány hasznos dolgot, amit majd felhasználhatnak. :-)

Másnap este elmentünk először a Gozsdu udvarba, majd a Kiadó kocsmába a Kazinczy utcába. Az volt a terv, hogy felszednek lányokat. Gondoltam akár én is segíthetek, még sohasem szedtem fel csajokat másoknak, érdekes, és módfelett nehéz feladatnak bizonyult. A legalapvetőbb probléma ott kezdődött, hogy azok a lányok, akik nekem tetszettek, azok nagyon fiatalok voltak. Mutogattam Juliennek a csinos hölgyeket, de mindet passzolták azzal, hogy 18-20 évesek lehetnek, és ők inkább hozzájuk korban jobban illőt szeretnének, azaz legyen legalább 25. Egy társaságban láttak egy szép fekete hajú 25 körüli nőt, de egy férfi állt mellette, és így nem mertem megkockáztatni, hogy kihívjam őt a körből.