A magyar pasik jók (ha adnak magukra). Gondoltam megosztom veletek is, hogy (szerintem) kik a legvonzóbb kanapészörfös magyar férfiak 2014-ban. A tavalyi poszt sikere után elkészítettem az idei év "válogatását" is. Nem néztem át 20 000 magyar CS tag adatlapját, de kb 1 500-at biztosan. (hét férfinak írtam engedélykérő levelet, heten mondtak igent.) Íme sorrend nélkül a hét fős lista. A legszebb magyar CS lányok itt nézhetőek.

István (34), Solymár, informatikus, underground zene- és filmművész. Paintballozik versenyszerűen. Nemrég regisztrált a CSre, egyszer volt vendég. Ő a kedvencem.

Bálint (33), Budapest, beszerző egy légitársaságnál. Két éve CS tag. 4 vendégtől van refije, és egyet ő maga írt, mint vendég.

Kilencvenharmadik vendégem a svájci Sandra Brüh (27) volt. Sorrendben nem ő következne, de mivel mostanában ő állt hozzám a legközelebb, őróla nagyobb kedvel írok. Sandra még 2007-ben regisztrált a CS-re, 17 vendéglátótól van refije, ő maga egyszer látott mást vendégül. Németországban, Kölnben él. Nagyon szeretne hosztolni, de 3 lakótársa van, akik nem egyeznek bele. Kellékesként dolgozik színházi produkciókban, elsődlegeseb musicalekben és filmekben. Két éjszakát volt nálam.

Első este semmi nem történt. Megérkezett délután, én elmentem bikram joga órára, addig Sandra a lakásomban maradt. Mikor visszaértem, leültem megnézni egy remek és érdekes underground filmet, ami a szakításról szól, ő addig olvasott. Mindketten fáradtak voltunk a beszélgetéshez, békés lakótársi hangulatot alakítottunk ki pillanatok alatt.

Másnap a vendégem várost nézni ment, én egy megbeszélésre, este találkoztunk otthon. Besétáltunk a zsidó negyedbe és már útközben kiderült, hogy megvan a kémia közöttünk. Be-benézegettünk különböző kocsmákba, Sandranak folyamatosan járt a tekintete a berendezéseken, a belsőépítészeti megoldásokon. Hiába, szakmai ártalom. A Gozsduban meghívott egy ciderre, majd onnan átsétáltunk a Szimplába. Mindig ezt a két helyet írom tudom, nem unjátok nagyon olvasni? Mintha nem is lenne más romkocsma Pesten, tényleg lehetnék már változatosabb..

Mostanában különböző sharing economy magyar startup szolgáltatásokat mutattam be nektek, ami kapcsolódik a couchsurfinghez is. Az első posztomban a 30km.hu-ról olvashattatok, ami az esti főzéshez segít beszerezni különböző lokális termelők javait, termékeit. A másodikban a Piqniqről, egy főzés eredményét megosztó alkalmazásról írtam. Most a Miutcank.hu startupot szeretném veletek megosztani, ami a jószomszédi viszony megerősítésére szolgál.

Ahogy írtam a minap, a Terézvárosba költöztem a Rózsadombról, és az első napokban bereggeltem a Miutcank.hu oldalra. A regisztrációs oldalon én hiányosságnak érzem, hogy nincs fénykép feltöltési lehetőség. Mindenki üzenete rajzolt smile-val jelenik meg. Valamint, ha valakitől üzenetet kapok, nem jelzi a rendszer sehogy. Kaptam levelet, mégsem találtam meg hol lehet megnézni, kellene ere valami piros boríték ikon, ha új levelem érkezik. Ott van a boríték, de lekattintva se olvashattam el a nekem küldött leveleket.

A regisztráció kitöltése után a Terézváros "oldala" tűnik fel nekem minden alkalommal, amikor megnyitom a honlapot. Apró, Szivesség, Sport, Program, Szakember, Lelőhely menüpontok alatt olvashatom a szomszédaim megosztásait. Kommentelhetem őket, és direktben is kapcsolatba léphetek mindenkivel. Valamint én is feltehetek hirdetéseket, programajánlókat, kérhetek szivességet az oldalon. Az egyik couchsurfer írta nekem meg emailben, hogy a miutcank.hu-n keresztül talált valakit, aki segített neki a költözésben ingyen. Én a Sport rovatba írtam ki, hogy futópartnert keresek a Margitszigetre, és rövid időn belül válaszoltak is ketten, hogy csatlakoznának hozzám.

Kilencvenegyedik vendégem a mexikói Manuel Garibay (30) volt Mexikóvárosból. Ő volt a második mexikói vendégem. Az első egy séf volt, és az ő posztjával indítotottam anno a blogot. Manuel két estét volt nálam. Az első este egy olasz-ukrán páros vendég volt nálam estére, kibontottuk azt az üveg magyar vörösbort, amit az Agata vendégem hozott ajándékba. Négy felé öntöttem, finom volt. Az első este főleg hármasban beszélgettek Mexikóról, én csak elvétve csatlakoztam hozzájuk, mással voltam elfoglalva otthon. Manuel bejárta az egész országot, és a Mexikó-USA határ mentén is utazott, de ott se találkozott veszélyes helyzetekkel, amikről a hírek szólnak.

Manuel művészeti egyetemre járt, festészetet tanult. Van egy saját honlapja a képeiről, érdemes megnéznetek. Az európai repülőjegyét ingyen kapta egy pilóta ismerősétől. Nagyon kis költségvetésen utazik, a pénzét főleg múzeumbelépőkre költi. Itthon járt a Ludwigban, a Szépművészeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában a Várban. A Szépművészetit én nem ajánlottam neki, azt mondtam unalmas, csak az eseti kiállítások a jók. Neki még is tetszett.