Harmincötödik vendégem Raelina Krikston Denverből, az Egyesült Államokból érkezett hozzám. Nagyon kedves requestet írt nekem, mivel kiírtam a profilomra, hogy preferálom a 25 feletti vendégeket. A lány csak 21 éves, de megemlítette, hogy ő komolyabb lány, mint a vele egykorúak. 2010 óta tagja a CS-nek, egy pozitív refije van.
I know you expressed hesitation about hosting someone that is younger, but I can assure you even though I'm 21 I can keep up.
Korábban volt néhány kellemetlen élményem 21 éves surferekkel, ezután döntöttem úgy, hogy jobb ha nagyon fiatalokat inkább nem hostolok. Raelina 3 napra érkezett Magyarországra. Két napot Szegeden töltött egy német barátjánál, és egy estét, valamint egy majdnem teljes napot pedig velem Budapesten. Egy éve Párizsban él és gyerekekre vigyáz egy családnál. Két éves szünetet tart az egyetemi tanulmányaiban, amit az University of Denver magánegyetemen végez graphic design szakon. Második meglepetésem abból fakadt, hogy eddig 6 amerikait fogadtam és ebből 3 Denverből érkezett. A CS nagyon népszerű lehet abban a városban.
Tegnap délután találkoztunk a Batthyányi téren, hazavittük a cuccát, majd elmentünk együtt a pingpong edzésemre, mivel kíváncsi volt hogy néz ki egy ilyen edzés a valóságban. Mondtam neki, hogy nem vagyok egy profi játékos, nem hiszem, hogy fantasztikus élményt fog nyújtani neki a játékom. Raelina egyfolytában videókat készített az edzésemről. Utána elmentünk az egyik kedvenc török éttermembe padlizsánkrémet enni pitával, majd ittunk egy lattét a Kálvin téri CCC-ben, majd végre megérkeztünk a keddi CS meetingre.
Beszélgettünk három CS taggal, az egyik kb. ötvenes pasi Edinburgh-ból jött, egyből le is csaptam rá, hogy tud e hostolni engem és a barátomat, de mondta, hogy már 7 vendége lesz a két ünnep között. Elpanaszoltam neki a bánatomat, hogy eddig 10 requestet küldtem ki, és 8 decline válaszom van a 2 pending mellett. Senki se akar hostolni minket, pedig mindkettőnk adatlapja tele sok pozitív referenciával. És ez nagyon rosszul esik azok után, hogy ketten már több, mint 100 vendéget fogadtunk, de minket nem akar senki se. Miért nem kapjuk vissza, amit beletettünk a CouchSurfing rendszerbe? A skót fickó elmondta, hogy ennek csupán csak az az oka, hogy az augusztusi fesztivál alatt és a decemberi két ünnep között MINDENKI Edinburgh-ba akar menni. Rossz az időzítésem. A fickó egyébként nagyon kedves kis meleg pasi volt, viszont volt vele egy 16 év körüli magyar kisfiú, ő lehet a budapesti (sütije) szórakozása. Szegényke csak kínosan mosolygott végig a beszélgetésünk alatt. Engem kissé visszariasztott a köztük lévő korkülönbség. A vendégemmel később átsétáltunk a Szimpla kertbe és ott maradtunk éjjel 03.00-ig.
Realina nagyon értékes, vicces és rendkívül okos lány. 18 évesen otthagyta a családját és beköltözött az egyetemi kollégiumba és teljesen önfenntartóvá változtatta az életét. Az első évben még ki kellett fizetnie az 50 000 dolláros tandíjat, amire diákhitelt vett fel és a tanulmányai kezdésével egyben munkát is vállalt. A második évben kapott egy erős ösztöndíjat, ma már csak 5 000 dollár tandíjat kell fizetnie. Párizsban van saját szobája a családnál ahol dolgozik, de emellett nagyon jó fizetést is kap, nem csak zsebpénzt. Raelina tökéletesen beszél franciául, emellett tud picit németül és spanyolul is. A gyerekekkel, akikre vigyáz is franciául kommunikál, ez volt a főnöke (édesapa) kérése, hiszen a kicsik magániskolába járnak, ahol tökéletes az angol nyelv oktatás.
Raelina jelenleg 21 éves, viszont az elmúlt 3 évben minden centet amit költött önmaga keresett meg. Nagyon gyorsan kellett felnőnie, ami társult egy komoly, érett és intelligens gondolkodással és életvezetéssel. Nem tud mit kezdeni a hasonló korú kortársaival, akiknek a szülei finanszírozzák az életüket és akiknek teljesen más problémái vannak, mint neki. Keresi az idősebb fiatalok társaságát, valószínű az se véletlen, hogy pont nálam akart lakni. A Szimplában és a kávézóban is meghívtam egy-egy italra, amit nagyon kedvesen elfogadott, de egyből vissza hívott. Nem tartotta természetesnek, hogy más gondoskodjon róla. Sokban magamra emlékeztet, én is 18 éves korom óta vagyok önellátó, viszont én csak 21 éves koromban költöztem el a családomtól. A különbség az, hogy nekem remek kapcsolatom van a családommal.
Elmesélte, hogy a szülei elváltak mikor 3 éves volt, mivel az édesanyja beleszeretett egy másik férfiba és elhagyta az édesapját és elköltöztek egy másik államba. Raelina legközelebb akkor látta újra az apját, mikor 18 éves lett és önmaga dönthetett az életéről, hogy kivel mikor találkozik. Az anyja később még kétszer ment férjhez, és nem igazán törődött a lányával. Raelina gyakorlatilag egyedül nőtt fel, így az első adandó alkalommal fizikálisan is megvalósította az önálló életet. A születésnapján bejelentette, hogy elköltözik és soha többet nem fog visszajönni. Ezt azóta be is tartja, néha beszél az anyjával telefonon, de semmi több.
Két hetes európai túrát szervezett le magának 7 városban. A munka mellett van egy saját utazási-helymeghatározós-helybemutatós digitális projektje, amit még nem valósított meg, de már blogol róla. Reggelig beszélgettünk a projektjéről, az amerikaiakról, az európaikról, a szerelemről, a párkapcsolatokról, a reinkarnációról, a különböző vallásokról, a munkánkról. Nagyon-nagyon hasonló gondolkodásunk van az élet alapvető kérdéseiről. Egy pillanatig sem éreztem a korkülönbséget, vagy akár csak azt, hogy tapasztaltabb, esetleg okosabb lennék nála. Elmesélte néhány párkapcsolati történetét, ami nemrég esett meg vele, talán itt volt az egyetlen pont, ahol rögtön az elején tudtam a "választ", de ez tényleg csak a 15 év "foromnak" köszönhető.
Másnap reggel próbált nekem reggelit készíteni, de nem voltak meg a megfelelő alapanyagok hozzá. Bejöttünk a városba, bedobtuk a Nyugati pályaudvar csomagmegőrzőjébe a cuccát. Elsétáltunk a Szent István Bazilikába, megnéztük a Szent Jobbot, ittunk egy kávét a CCC-ben, majd ettünk egy sült krumplit a Szent István téren. Itt vettük észre, hogy 40 perce maradt elérni a párizsi buszt, ami a Népligetből indul. Rohantunk a Nyugatiba felkapni a hátizsákját, szaladtunk a buszpályaudvarra, majd megöleltük egymást búcsúzóul. Megígérte, hogy visszajön tavasszal és megnézi valóban Budapestet. Egy nap nem volt erre elég. Őszintén remélem, hogy tényleg találkozunk még, mert azt hiszem megismertem egy új barátot.
Utolsó kommentek